Follinus Aurél

(1854–1922) színész, rendező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 24.

Kis-csernai Follinus Aurél, Follinusz (Brassó, 1854. június 29. – Újpest, 1922. április 13.) színész, rendező, igazgató.

Follinus Aurél
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született1854. június 29.
Brassó
Elhunyt1922. április 13. (67 évesen)
Újpest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiLukácsy Antónia
Follinus János
Foglalkozásaszínész
Színészi pályafutása
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Follinus Aurél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Follinus János színész és Lukácsy Antónia színésznő fia. Iskoláit Kolozsvárt és Aradon végezte. Szülőitől öröklött szenvedélye a színipályára készítette. Apja társulában 1860 és 1872 között Brassai Titusz néven szerepelt. Vándorszínész lett; megfordult Aradon, Győrött, Pozsonyban, Pécsett, Sopronban, Kaposvárt és Temesvárt. Bonvivant és szalonkomikus szerepeket játszott, 1888. október 1-től két évig a Népszínház rendezője volt. Bölöny József kolozsvári intendánssága alatt pedig igazgató volt Kolozsvárt, Tagja volt a Magyar Színháznak is. 1909. december 30-án a szatmári színházban megünnepelte 35 éves jubileumát a Nániban. 1910. január 1-jén nyugalomba vonult. 1920. május 17-én újra jubilált a Nemzeti Színházban, a saját szerzeményű Nánijában. Koporsójánál Géczy István színészegyesületi titkár mondott búcsúbeszédet. Felesége Csigaházy Etel volt.

Tárczákat irt a vidéki lapokba, igy a Debreczeni Ellenőrbe (1893. Bebi) és Szentencziákat a Magyar Szalonba (XVIII. 1892-93.)

Fontosabb szerepei

szerkesztés
  • Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna)
  • Carnero (ifj. J. Strauss: A cigánybáró)
  • Biberách (Katona J.: Bánk bán)
  • Kosztyilev (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
  • Nikkel (Eisler: A vándorlegény)

Működési adatai

szerkesztés

1873: Miklósy Gyula; 1874–76: Follinus János; 1877: Polgár Gyula; 1878: Mándoky Béla; 1878–83: Beödy Gábor, Mándoky Béla; 1884–86: Csóka Sándor; 1886–88: Mosonyi Károly; 1889–91: Népszínház; 1891–93: Krecsányi Ignác; 1893–96: Somogyi Károly; 1896: Komjáthy János; 1902: Balla; 1903: Krecsányi Ignác; 1907: Magyar és Király Színház; 1908–11: Heves Béla.

Igazgatóként: 1888: Győr, Sopron; 1897–1900: Kolozsvár.

Színpadi művei

szerkesztés
  • »Két férfi egy névvel«, vj. 1 felv. 1868-ban, 14 éves korában műkedvelők adták elő Pécskán, (Aradm.)
  • »Budapest 20 év múlva«, életkép 3 felv. Bem. Miklóssy Gyula István­téri társulata 1872-ben.
  • »Sára néni«, népsz. 3 felv. 1873. Pécs.
  • »Az első zivatar«, vígjáték 1 felv. 1874. Esztergom.
  • »A kutyás ember«, népszínmű 3 felvonás. 1875. Győr.
  • »Házasság hirdetés útján«, vj. 3 felv. 1877. uo.
  • »A svihák«, népsz. 1878. uo. (A Népszínház pályázatán dicséretet nyert.)
  • »Szeget szeggel«, népsz. 3 felv. 1883. jan. 4. Népszínház. Zenéjét szerz. Konti József.
  • »Náni«, 100 arany pályadíjat nyert népsz., 3 felv. (Az 1882. évi Garai-féle pályázaton figyelmet keltett és Bécsben is előadták.) Bem. 1889. nov. 15. (L.: címszava alatt is.)
  • »Az öreg«, vj. Bem. 1896. okt 10. Vígszínház.
  • »Rontó Pál«, tört énekes szmű. 4 felv. Bem. 1902. jan. 2. uo.

Fordításai

szerkesztés
  • »A könyvtárnok«, vj. 4 felv.
  • »A papa feledékeny«, vj. 3 felv.
  • »Fiam nagyon ostoba«, Kurt és Neal Max vígjátéka. Bem. 1904. máj. 3. Fővárosi Nyári Színház. (Kéziratai a Színészegyesület muzeális gyűjteményei között)