Foltaknás sörtésmolyfélék

Foltaknás sörtésmolyfélék
	Tischeria complanella hernyója a tölgyfa; levelébe rágott, ürülékfoltos aknában
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Egy ivarnyílásúak (Monotrysia);
Tagozat:	Nepticulina;
Öregcsalád:	Foltaknás sörtésmolyszerűek (Tischerioidea);
Család:	Foltaknás sörtésmolyfélék; (Tischeriidae); Spuler, 1898
Szinonimák
	Foltaknás-sörtésmolyfélék; Foltaknás sörtésmoly-félék; Foltaknás sörtésmolyok;
Nemek
	Coptotriche; Emmetia; Tischeria;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Foltaknás sörtésmolyfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Foltaknás sörtésmolyfélék témájú kategóriát.

A foltaknás sörtésmolyfélék (Tischeriidae) családját a valódi lepkék alrendjének Heteroneura alrendágába soroljuk. A hagyományos felosztás szerint – amint erre nevük is utal – a molylepkék (Microlepidoptera) közé tartoznak.

Palearktikus elterjedésű, apró termetű molylepkék; Magyarországon 8 fajuk él. Ezen belül:

a Vértesben öt,^[1]
Somogy vármegyében hat^[2]

A Mátra Múzeum gyűjteményében^[3] egy fajuk szerepel, a sötétsárga sörtésmoly (Tischeria decidua).

Hernyóik lombos fák leveleiben készítik nagy foltaknáikat, és az aknákban bábozódnak be kokonban vagy anélkül.

Hazai fajaik

rózsaaknázó sörtésmoly (Emmetia angusticolella Duponchel, 1843)
kökényaknázó sörtésmoly (Emmetia gaunacella Duponchel, 1843)
kormos sörtésmoly (Emmetia heinemanni Wocke, 1871)
magyar sörtésmoly (Emmetia szoecsi Kasy, 1961)
szederaknázó sörtésmoly (Emmetia marginella, Tisheria marginea^[4] Haworth, 1828) – az egész országban elterjedt.
sötétsárga sörtésmoly (Tischeria decidua Wocke, 1876)
sárga sörtésmoly (Tischeria dodonea Stainton, 1858)
tölgyaknázó sörtésmoly (Tischeria ekebladella Bjerkander, 1795) – a tölgy kártevője

Névváltozatok

Foltaknás-sörtésmolyfélék^[5]
Foltaknás sörtésmoly-félék^[6]
Foltaknás sörtésmolyok^[7]

Jegyzetek

↑ Pastorális & Szeőke, 2011
↑ Fazekas, 2001
↑ Buschmann, 2003
↑ Horváth, 1997
↑ Buschmann, Ferenc. A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I., Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27 (magyar nyelven), Gyöngyös: Mátra Múzeum, 267–287.. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 23.
↑ Szigetköznet.extra.hu – Lepkék. [2008. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 23.)
↑ Csóka, György. Levélaknák és levélaknázók [archivált változat], Agroinform Kiadó (magyar nyelven), Budapest: Erdészeti Turományos Intézet,, 192p.. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 25. [archiválás ideje: 2007. október 20.]

Források

Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
Pastorális, 2011: Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke. Microlepidoptera.hu 3: 37–136. (2011.09.30.) HU ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/2062-6738 2062-6738]
Buschmann, 2003: BUSCHMANN FERENC: A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I.
Pastorális & Szeőke, 2011: Pastorális & Szeőke: A Vértes hegység molylepkéi
Fazekas, 2001: Fazekas Imre: Somogy megye molylepke faunája
Csóka, 2003: Csóka György: Levélaknák és levélaknázók. Agroinform Kiadó, Budapest. 192 old.
Horváth, 1997: HORVÁTH Gyula János: Újabb adatok a Szigetköz lepke faunájának ismeretéhez

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Pastorális & Szeőke, 2011

[2] Fazekas, 2001

[3] Buschmann, 2003

[4] Horváth, 1997

[BuschmannC2003-5] Buschmann, Ferenc. A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I., Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27 (magyar nyelven), Gyöngyös: Mátra Múzeum, 267–287.. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 23.

[6] Szigetköznet.extra.hu – Lepkék. [2008. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 23.)

[CsokaC2003-7] Csóka, György. Levélaknák és levélaknázók [archivált változat], Agroinform Kiadó (magyar nyelven), Budapest: Erdészeti Turományos Intézet,, 192p.. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 25. [archiválás ideje: 2007. október 20.]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]