Forgács Gyula (lelkész)
református lelkész
Forgács Gyula (Léva, 1879. – Budapest, 1941. július 8.) a magyar református belmisszió úttörője.
| Forgács Gyula | |
| Született | 1879. szeptember 7. Léva |
| Elhunyt | 1941. július 8. (61 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | református lelkész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Református és katolikus pár házasságából született, eredetileg Firtusz néven. A budapesti Skót Misszió segédlelkipásztora (1906–1910), majd lelkipásztora (1933) volt. Péceli (1910), sárospataki (1924) lelkipásztor; több missziói egyesület vezetője; az ország első gyülekezeti házának megépíttetője; a Péceli Kör nevű egyházi reformmozgalom elindítója (1920). Kerületi (1920–1924) és zsinati (1928–1933) missziói referens; a zsinat által elfogadott (1933) missziói törvény előkészítője.
Emlékezete szerkesztés
Síremléke Pécelen található.
Művei szerkesztés
- A belmisszió és cura pastorális kézikönyve (1925, a Magyar Református Egyház kiadása).[1]
Források szerkesztés
- Lévai képes történelem (Forgács Gyula arcképével)
Jegyzetek szerkesztés
További információk szerkesztés
- leva.eoldal.hu
- mek.oszk.hu
- Sípos Ete Álmos: Kérjétek az aratásnak Urát!
