Forgáts Mihály

Forgáts Mihály, német és román nyelvű forrásokban Michael Forgats (Brassó, 1563. szeptember 29. – Brassó, 1633. január 16.) brassói polgár, politikus, történetíró.

Forgáts Mihály
Született	1563. szeptember 29. Brassó
Elhunyt	1633. január 16. (69 évesen) Brassó
Állampolgársága	erdélyi
Foglalkozása	politikus, történetíró
Tisztsége	az erdélyi országgyűlés tagja (1603–)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja a magyarországi Forgáchoktól származó Forgáts Balázs, anyja Gertrud Rau volt.

1585-ben Petru Cercel havasalföldi fejedelem szolgálatába állt, és március 18-án elkísérte Rozsnyóra. Amikor szülővárosába visszatért, 1596. december 28-án beválasztották a százak tanácsába.

1603 augusztusában a dévai országgyűlés követeként szemtanúja volt Giorgio Basta tábornok kegyetlenségeinek, melyeknek a szászvárosi bíró és két tanácsos áldozatául estek, ő azonban megmenekült.

1611. december 30-án Johann Benknerrel Havasalföldre indult, hogy előkészítsék a békekötést Brassó városa és Radu fejedelem között, innen 1612. január 11-én tértek vissza, a békekötésre január 28-án került sor.

1612. március 12-én Petru Cercel fejedelmet ismét Rozsnyóra kísérte, amikor ez Báthory Gábor ellen vonult; június 4-én két tanácsossal és három százas tanácstag polgárral követségbe ment Báthoryhoz a táborba, hogy közte s a brassóiak közt a békét létrehozza. Miután ez nem sikerült, szeptember 27-én Georg Heltner városkapitánnyal Havasalföldre ment Radu Șerbanhoz. Radu Șerban szövetséget kötött a várossal, de utóbb ezt megszegte. 1613. február 20-án Nagyszebenbe küldték, ahol megkezdte Báthoryval a béketárgyalásokat, és március 14-én a béke megköttetett. Június 8-án Gőtzi Andrással és Hedgyes András tanácsossal Sóvárra ment Báthoryhoz, aki az ebesfalvi tized et adományozta neki. Ugyanabban az évben Báthoryhoz való hűségéért nagy veszélyben forgott Ogli basa török hadvezérnél és a moldvai és havasalföldi fejedelmeknél, ahol követségben járt Johann Benknerrel és Horváth Györggyel, és csak tetemes ajándékok árán szabadult meg.

Amikor Bethlen Gábor Brassóban időzött, Forgáts 1614. április 3-án társaival és nejeikkel egész nap a fejedelem vendége volt.

Négy nejétől tizenegy gyermeke volt, de családja unokáiban kihalt.

Kéziratban maradt német nyelvű írása: Diarium vom Jahr 1383–1631. Mint hitelt érdemlő szemtanú s fontos szereplő személy, 1585-től saját tapasztalásait írta le, ezért fontos elsődleges forrás. Naplójának eredetije Eber Pál Calendariumában 1556-ból maradt fenn és abban az nem az évek, hanem a napok sorrendje szerint van bejegyezve.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Mika Sándor: Weiss Mihály: Egy szász államférfiú a XVII. századból. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1893.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.