Forgó György

Forgó György (Tószeg, 1787 – Lovrin, 1835. július 17.) orvos, homeopata, mecénás, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Forgó György
Született	1787 Tószeg
Elhunyt	1835. július 17. Lovrin
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Szegény családból származott, első iskoláit szülővárosában és Cegléden, a gimnáziumot Jászberényben végezte. Már ekkor kénytelen volt tanításból eltartani magát. 1805-ben Pestre költözött filozófiát hallgatni, ahol Szűcs István, a filozófiatanára megkedvelte és pártfogásába vette, majd az orvosi karhoz ment át, és Eckstein Ferenc tanár fiának nevelője lett. Így tehette le már 1812-ben vizsgáit és november 5-én orvosdoktor, 1814-ben pedig Lenhossék Mihály Ignác tanár segéde lett.

1816-ban Pest vármegye főorvosává és az orvosi kar tagjává választották. Ismeretei, ügyessége és szerénysége nemsokára a legkeresettebb orvosok sorába emelték, és 1820-21-ben leszerződtették Hahnemann iskolájához. A Hahnemann-féle homeopata (hasonszenvi) gyógymód első hívei közé tartozott az 1820-as évek Magyarországán. A rossz terméseket követő éhínségek enyhítésére a kukorica, köles, muhar, cirok stb. lisztjének fogyasztását ajánlotta. Az 1820-as években hosszabb ideig együtt lakott barátjával, Kisfaludy Károllyal, majdnem Kisfaludy haláláig.

A magyar nyelv és tudomány ügyének védője, terjesztője és tetemes áldozatokkal gyarapítója is volt. Ezen érdemeiért a Marczibányi-küldöttség tagjaként 1831. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, és részt vett nevezetesen az 1834. évi nagygyűlés tanácskozásaiban. Hét évi, hivatalos utazáson szerzett hólyagbetegség után, legyengülten halt meg, úton a buziási fürdők felé Lovrinban, báró Liptay Fridriknél meghalt.

Számos jótéteményein kívül, amelyeket iskolamesterfizetésre, dologház, kórház, elmegyógyintézet, vakok, siketnémák, gyermekek intézeteire hagyott, egyedül azokat említjük, amik a közoktatást és az irodalom ügyét érdeklik:

Az Akadémiának ezer pengő forintot és egy Rothschild-féle kötelezvény-sorsjegyet hagyott és fogadott fiának szánt 8000 aranyforint felét, ha az utód nélkül halna meg; a nemzeti játékszín építésére szintén 1000 aranyforintot és egy Rothschild-féle sorsjegyet; Horvát István történeti munkájának (A magyarok eredetéről) kiadására 2000 aranyforintot; könyvtárát az orvosi kar olvasótermének és néhány ritkaságot az egyetem és múzeum gyűjteményeinek.

A Magyar Tudományos Akadémiában dr. Balogh Pál tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái

• Organona a gyógyművészségnek, vagy Hahnemann Sámuel homoeopathiája. Pest, 1830. (Fordítás.)
• Utasítás az egészségre ügyelő hivataloknak, nem különben a pestismentő intézeteknél felügyelő személyeknek számára (a budai, 1830-iki kiadás, Leo, Bernstein, Czigler, Schubert és Hahnemann gyógymódjaival bővítve nt. Pest vármegye rendeléséből ujra nyomatott, Forgó György felügyelése alatt). Pest, 1831.

Cikke a Tudományos Gyűjteményben (1817. X. Rendkívül való szükség idején, a közönségesen szokásban lévő gabona fajokon kívül, miből készíthetni még kenyeret hazánkban, s mit találhatni még, a mivel olyankor táplálhassa magát a szegénység?); irt az Orvosi Tárba is névtelenül.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. On-line elérés

További információk

• Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.