Fraktúr

A fraktúr egy teljes betűképcsalád neve. A kifejezés a latin fractus (törött) szóból ered. Az antikva betűkkel ellentétben, de a régi római és karoling írásokhoz hasonlóan, a vonalak a fraktúr betűkben megtörnek, így közelítve a kézírást. Tágabb értelemben, a Németországban sokáig elterjedt Schrift kézírást is Frakturnak nevezik.


Walbaum-Fraktúr



Wittenberger Fraktur



Luthersche Fraktur

Szűkebb értelemben a "fraktúr" egyes óangol betűtípusokra utal, amelyek "gótikus", "Schwabacher" és "fraktúr" betűképekre tagolhatók (lásd a betűkép szócikket).

Az első fraktúr betűkép I. Miksa német-római császár (14931519) ideje alatt született meg, egy új könyvsorozathoz kifejlesztett betűképként. A fraktúr betűtípusok változatai népszerűségükben hamarosan megelőzték a korábbi Schwabacher és gótikus betűképeket.

Más országoktól eltérően, Németországban még a 19. században is mindennapos volt fraktúrt használni könyvszedéskor. Néhányszor még használták a Schwabacher típust is, de Normalfraktur volt az uralkodó betűkép.

A fraktúr a 20. század elején kiment a divatból, a nem német ajkúakkal való kommunikációs problémák miatt. A Náci Németország (19331945) egyfajta megkülönböztető jelként a többi nyugati országtól, mégis megpróbálta elterjeszteni használatát, mondván, hogy az antikva betűképek nem árják. Ez idő alatt több mesterséges fraktúr betűkép született. A fraktúrt támogató irányvonal 1941. január 3-áig érvényben volt, amikor Martin Bormann kiadatott egy körlevelet, miszerint a fraktúr Judenlettern lett (zsidó betűkép) és betiltatta használatát.

Annak ellenére, hogy használata régi német hagyomány, a fraktúr sokak szemében – az 1941-es tiltó rendelet ellenére – a nácizmussal kapcsolódik össze. Ezért a fraktúrt csak díszítőelemként használják; például néhány hagyományos német újság a nevét fraktúr betűkkel nyomtatja ki az első oldalra. A német márka egyes címletein a Banknote (bankjegy) felirat szintén ilyen betűtípussal szerepelt az euró bevezetése előtt.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés