Franc Miklošič régebbi alakban Fran Miklošič (a korabeli magyar nyelvű forrásokban általában Franz Miklosich alakban szerepel) (Pichelberg, 1813. november 28.Bécs, 1891. március 7.) szlovén filológus, a szláv tanulmányok nyelvész professzora.

Franc Miklošič
Született1813. november 20.[1][2][3][4][5]
Radomerščak[6][5]
Elhunyt1891. március 7. (77 évesen)[1][2][7][3][4]
Bécs[8][6][5]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségeosztrák birodalmi gyűlés tagja
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeWiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Franc Miklošič témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

Franc Miklošič Radomerščakban született, közel az Alsó-stájerországi Ljutomer városhoz az akkori Osztrák Császárság területén. Szülőfaluja csupán tíz kilométerre helyezkedik el az ezeréves Magyarország határától. Szülei Jurij Miklošič és Marija Zobovič szőlőművesek voltak.

A gimnázium befejezése után, a Grazi Egyetem hallgatója volt, itt 1838-ban doktorált filozófiából. A doktori fokozat megszerzése után egy ideig professzorként tanított grazi egyetemen, majd a bécsi egyetemen tanult jogot, ahol 1840-ben szerezte meg a jogi képesítést. Tanulmányai alatt nagy hatással volt rá Jernej Kopitar munkássága, ezért a jogi pályával felhagyott, hátralévő életét a szlavisztikának szentelte. 1844 és 1862 között a bécsi császári könyvtárban dolgozott. 1844-ben jelent meg Franz Bopp Összehasonlító nyelvtan c. könyvről írt recenziója, amellyel felhívta magára a bécsi akadémikusok figyelmét. Publikációja egy hosszú út kezdete volt, amely forradalmi változást hozott a szláv nyelvek tanulmányában.

1849-ben a bécsi egyetem által alapított Szláv Tanszék professzora, majd dékánja lett. 1854-1855 között a bécsi egyetem lektora. Mindemellett tagja volt a bécsi Akadémiának, illetve a francia Akadémiának, az Académie des inscriptions et belles-lettres-nek.

1848-ban, a népek tavaszán Miklošič aktív résztvevőként tevékenykedett a szlovén nemzeti mozgalomban. Ő volt az elnöke a Grazban és Bécsben tanuló diákok által alapított Slovenija nevű politikai társulásnak. Matija Majarral és Lovra Tomannal közösen dolgozták ki, és írták meg azt az alaposan kidolgozott politikai követelést a Zedinjena Slovenija (Egyesült Szlovén Királyság) megalakulása érdekében.

A forradalmi kudarc után Miklošič ismét a tudomány felé fordult, és felhagyott a politizálással.

Művei szerkesztés

  • Lexicon linguae slovenicae veteris dialecti (slovnica starega narečja slovanskega jezika)
  • Lexicon Palaeoslovenico-graeco-latinum (staroslovansko-grško-latinski slovar)
  • Vergleichende Grammatik der slavischen Sprachen (primerjalna slovnica slovanskih jezikov)
  • Vergleichende Formenlehre der slavischen Sprachen (primerjalna morfologija slovanskih jezikov)
  • Monumenta Serbica Spectantia Historiam Serbiae, Bosniae, Ragusii (srbski spomeniki, zgodovinski izsledki o Srbiji, Bosni in Dubrovniku)
  • Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen (etimološki slovar slovanskih jezikov)
  • Über die Mundarten und Wanderungen der Zigeuner Europas (o narečjih in selitvah evropskih Romov)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. a b c Slovenska biografija (szlovén nyelven). Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Миклошич Франц, 2015. szeptember 28.
  7. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

További információk szerkesztés