Főmenü megnyitása

Francis Glisson (Bristol, 1597. október 14.London, 1677. október 16.) angol orvos, anatómus, reumatológus (mai kifejezéssel) és fizikus.

Francis Glisson
Francis Glisson.jpg
Született Francis Glisson
1597. október 14.
Bristol
Elhunyt 1677. október 16. (80 évesen)
London
Nemeférfi
Állampolgársága brit
Házastársa Maria Morgan
Foglalkozása orvos, fizikus egyetemi oktató-Gonville and Caius College, Cambridge Egyetem
Iskolái Gonville and Caius College
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Glisson témájú médiaállományokat.

CsaládjaSzerkesztés

Apja William Glisson bristoli illetőségű, anyja Maria Somerset. Felesége: Maria, Thomas Morgan lánya.

PályafutásaSzerkesztés

Glisson akadémiai karrierje Cambridge-hez kötődik. 1620-21-ben és 1624-ben különböző ifjúsági ösztöndíjakban részesült. 1625-26-ban az egyetem görög előadója, majd 1629-34-ben dékánja. 1634-ben megszerezte az orvosi diplomát is. A következő évben tisztségviselő lett a londoni Orvostudományi Egyetemen, később tagja lett a a Royal Society[1]-nek, amely egy speciális kollégium volt. 1645-ben a kollégium megkezdte az orvosi jegyzetek cseréjét (ma azt mondanánk, hogy korszerűsítették a szakirodalmat).

 
Royal Society of London
 
Royal Society of Edinburgh bejárat

MűveiSzerkesztés

  • De rachitide - [2] (1650)-több társszerzővel együtt, (Treatise of the Rickets: Being a Disease Common to Children (1668[3]) - Gyermekek közös betegsége más cím Tractatus de rachitide sive morbo puerilii [4] )
  • Anatomia hepatis - A máj anatómiája (1654). Az ún. Glisson-kapszula. A sztróma egy szálas membrán vagy Glisson-kapszula, amely egy sűrű kötőszövetből, laza kötőszövetből áll, és behatol a parenchimába, elválasztja a lobulákat. Az idegek és az erek áthatják.[5] manapság Glisson-toknak nevezik. A belgyógyászati oktatásban a májról írt tanulmányai miatt tartják számon Glissont.
  • Tractatus de ventriculo et intestinis - [6] (1677)-átdolgozott kiadás (korábban 1672). Ebben a műben egy elméletet[7] dolgozott ki Glisson, amelynek lényege, hogy a bejutó táplálék (azaz anyag-beáramlás) emésztési, felszívódási ideje miatt a kémiai anyagok áramlása nem elég gyors ahhoz a testben, hogy az agyban és a perifériákban lévő események egyidejűségét biztosítsák (itt lehet, hogy nemcsak az idegi reakcióidőkre gondolt, hanem pl. a test váladékaira is illetve az emésztési végtermékekre is).Ehhez kapcsolódik egy kísérlet felidézése is, amely bizonyítani kívánta, hogy az izomösszehúzódás független bármely anyag-beáramlástól.Ez az elmélet filozófiai jellegű is, ma már elég nehezen érthető.[8]

"Az Anatomia hepatis és a Tractatus de ventriculo et intestinis együttesen az általános anatómia és az emésztő szervek anatómiája és fiziológiája monumentális munkája."[9]

Glisson-kezelésSzerkesztés

Francis Glissonról elnevezett nyakhúzókészülék rendkívül hasznos bizonyos nyaki struktúrák tehermentesítésében, a panaszok enyhítésében. A húzatásos kezelés a csigolyák finom széthúzásával felszabadítja a becsípődött ideggyököt, helyrehúzza a kimozdult, beszorult csigolyát, feltölti a lelapult porckorongot, megszünteti a kisugárzó fájdalmat, zsibbadást, migrént, fülzúgást, szédülést és ellazítja az izmokat. A vertebrobasilaris szindrómában a nyaki gerinc pl. kopásos betegsége két artériát (a. vertebralis és a. basilaris) elnyomva, az egyensúlyozásért felelős kisagyi vérellátást akadályozva sok kellemetlenséget okoz: forgó szédülést, gyengeséget, fülzúgást, sípolást, lapocka magasságban gerinc mentén jelentkező fájdalmat a reggeli felkelést követően, vagy hirtelen, gyors fejfordításra. Glisson-féle húzatásban ahogy a gerinccsigolyák közötti rések tágításával az artériák felszabadulnak a nyomás alól, úgy a panaszok azonnal megszűnnek." [10] A reumatológiában és balesetek utókezelésében ma is számtalan nyújtásos kezelést alkalmaznak, amelyeket összefoglaló néven konzervatív kezelésnek neveznek. [11] Ide tartozik a nyaki gerinchez kapcsolódó mélyizmok kezelése is.[12]

AngolkórSzerkesztés

Az első összefoglalót a hátgerincet sújtó angolkór elnevezésű megbetegedésről Francis Glisson alkotta meg Londonban kiadott művében. A szakmai kifejezést is ő használta így: rachtis (görög eredet), hátgerinc. Megállapította, hogy főként gyermekeknél jelentkezik a betegség, amelynek okára akkoriban még nem tudtak fényt deríteni. A D-vitamin hiányaként jelentkező angolkór (rachtitis) tüneteinek első összefoglalója 1651-ből az angol Francis Glisson (1597–1677) nevű orvostól származik, és az orvosi elnevezést is ő alkotta: rachtis (görög) = hátgerinc. Glisson a „Treatise of the Rickets: Being a Disease Common to Children” című, Londonban kiadott könyvében részletes leírást ad a főként gyerekeket sújtó angolkórról, természetesen nem ismerve még annak táplálkozási hiányosságokra visszavezethető okait.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarul Királyi Természettudományos Társaság "Royal Society, a teljes londoni Royal Society of Natural Knowledge, a világ legrégebbi nemzeti tudományos társasága és Nagy-Britanniában a tudományos kutatás előmozdításának vezető szervezete.
  2. A boszorkánygörcs - szabad fordítás, ma is ismerjük, mint a gerinckörnyéki idegek becsípődését.
  3. Francis Glisson (1597-1677) : œuvres (8)[1]
  4. Angolkór tünetegyüttes
  5. healthherocoaching.com
  6. szabad fordítás - Gyomor és bélrendszer kezelései.
  7. encyclopedia.com
  8. "A külső objektumok ugyanis mechanikus ingert gyakorolnak az érzékszervekre, melyek aztán a belső "életszellemek" reakciója révén kialakítják a megfelelő képzetet az agyban."Thomas Hobbesról szóló szócikkben olvasható ez a mondat, amely akár Glisson mottója is lehetne.
  9. encyclopedia.com
  10. Gyógytornapraxis
  11. Gerinc konzervatív kezelése
  12. Miben segít a Glisson hurok?

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés