Franciscy Lajos

Franciscy Lajos (Szalakusz, 1862 – Nyitra, 1933. április 4.) katolikus pap, nyitrai kanonok, csehszlovákiai magyar politikus.

Élete

Bécsben végezte teológiai tanulmányait, 1885-ben szentelték pappá, majd Nyitrán volt káplán. Ezek után a budapesti egyetemen oktatott teológiát. 1911-től nyitrai kanonok, majd címzetes prépost volt. 1906–1933 között a Nyitramegyei Szemle szerkesztője. Csehszlovákia létrejötte után az Országos Keresztényszocialista Párt konzervatív, élesen liberálisellenes papi szárnyának meghatározó alakja lett. 1925–1929 között a prágai nemzetgyűlés szenátora volt. Szüllő Géza elnöksége idején többször szembehelyezkedett az OKSzP irányvonalával, élesen támadta a Magyar Nemzeti Párttal való együttműködési politikáját. 1932-ben az OKSzP tiszteletbeli elnökévé választották. Ideiglenesen a Deutsche Christlichsoziale Volkspartei szudétanémet katolikus pártban is dolgozott.

Művei

Franciscy Lajos levele 1928-ból

• 1893 A keresztény erények. Művelt világi közönség számára. Nyitra, 1897.
• 1898 Az általános választói jog.
• 1906 Zarándoklat a Szentföldre.
• Kis emberek, kis dolgok. Magyar Sion.

Források

• Szlovákiai Magyar Adatbank - Fórum Kisebbségkutató Intézet
• Poslanecká sněmovna Parlamentu České republiky - regiszter
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.