Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)

csehszlovákiai párt (1919–?)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 31.

Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) elnevezést az 1920-as csehszlovákiai választások után vette fel a Magyar-Német Keresztényszocialista Párt. Valószínűleg 1919-ben alapították a Csehszlovákiához csatolt felvidéki és kárpátaljai terület munkásságának és kispolgárságának – a marxista pártokat ellensúlyozni hivatott – szervezetét, amely az 1920 áprilisában megtartott nemzetgyűlési választásokon 139 355 szavazattal két képviselőt (Körmendy Ékes Lajost és dr. Jabloniczky Jánost) juttatott a prágai parlamentbe. A Felvidéken három szervező központja volt: Kassa, Nyitra és Pozsony. Nevével ellentétben ruszin és szlovák tagjai is voltak.

Országos Keresztényszocialista Párt
Adatok

Alapítva1919
OKSZP tagsági igazolvány, 1933-ból

Tevékenysége

szerkesztés

A kassai Keresztényszocialista Párt kezdeményezői Fischer-Colbrie Ágoston püspök, Tost Barnabás káplán, Tost László, gróf Esterházy János voltak.[forrás?]

Az 1920-as választások előtt a csehszlovák hatóságok a magyar társadalom több mint 50 vezető személyiségét letartóztatták, a magyar pártok agitációját korlátozták, ennek ellenére – az Országos Magyar Kisgazdapárttal együtt – az érsekújvári (például Tobler János) és kassai választókerületből több képviselőt és szenátort juttattak a prágai nemzetgyűlésbe.

A felvidéki magyarok érdekeinek védelmében többször is hallatták hangjukat. 1920. június 4-én Körmendy-Ékes a prágai nemzetgyűlésben tiltakozott a magyarság önrendelkezési jogának megsértése és a Csehszlovák Köztársaságba való bekebelezése ellen.

A magyar pártok együttműködésére 1920 szeptemberében vezérlő bizottságot, Petrogalli Oszkár vezetésével 1922-ben központi irodát és Szüllő Géza vezetésével Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát szerveztek. Az együttműködésre szükség is volt, mivel az 1921 őszén tevékenykedő határmegállapító bizottság és a nyugat-magyarországi felkelés hatására komoly magyarüldözés kezdődött, melyet az 1923. évi 50. számú rendtörvény 1921. március 23-án intézményesített.

Mindennek ellenére 1925-ben a Szüllő Géza vezette párt – a Magyar Nemzeti Párttal karöltve – 10 képviselői és 6 szenátori mandátumot szerzett, amivel elérték, hogy akik állampolgárságért folyamodtak, igénylésüket alátámaszthatták azzal, hogy elődeik 1871-től rendelkeztek illetőséggel a területen.

Az 1929-es választásokon több, mint 260 ezer szavazattal 9 képviselői és 6 szenátori mandátumot (például Fleischmann Gyula) szereztek a magyar pártok. Ugyanakkor a világgazdasági válság hatására a csehszlovák hatóságok újabb magyarellenes rendelkezéseket hoztak.

Érsekújvárott 1936. június 21-én Egyesült Országos Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt (Egyesült Magyar Párt) néven egységpártot alakítottak.

Képviselők és szenátorok

szerkesztés

1920-tól képviselő volt: Füssy Kálmán, Körmendy-Ékes Lajos, Lelley Jenő, Tobler János (kiutasították, helyébe 1921-1922-ben Heinrich Daxer, aki elvesztette mandátumát, helyébe 1922-től Palkovich Viktor).

1925-ben képviselők lettek: Fedor Miklós, Füssy Kálmán, Gregorovits Lipót, Szüllő Géza; emellett szenátorok lettek: Franciscy Lajos, Grosschmid Géza.

1929-ben képviselő volt: Dobránszky János, Hokky Károly, Jabloniczky János, Szüllő Géza; szenátor volt: Böhm Rezső (1933-ban elhunyt, helyébe Kreibich Károly), Füssy Kálmán, Grosschmid Géza (1932-ig, helyébe 1933-tól Keresztury József).

1935-ben a következő képviselők kerültek be a nemzetgyűlésbe a párt színeiben:

A párt szenátorai:

  • 1920–1925 Lelley Jenő
  • 1925–1932 Szüllő Géza
  • 1932–1936 Esterházy János
  • Sajó Vidék (Rozsnyó, 1919-44)
  • Keresztény Munkás (Kassa, 1920-21)
  • A Nép (Kassa, 1921-37)
  • A Föld Népe (Pozsony, 1921-24)
  • Magyar Néplap (Pozsony, 1927-36)

További irodalom

szerkesztés