Főmenü megnyitása

Frangepán János (? – 1393. november 29.) horvát-szlavón főúr, Veglia, Modrus és Zengg grófja, 1392. november 11. és 1393. október 27. között horvát-dalmát és szlavón bán.[1]

1380-ban országnagy volt, egyike azoknak, akik pecsétjükkel tanúsították azt a szerződést, amelyet Nagy Lajos király, valamint anyja és felesége kötött III. Lipót osztrák herceggel Lajos leánya, Hedvig és Lipót fia, Vilmos házasságáról.[2] 1385-ben tagja volt annak a követségnek, amely Mária királynő leendő férjét, I. Lajos orléans-i herceget hozta volna el Franciaországból.[3] 1387-ben részt vett a királynő kiszabadításában Novigrádból[4] és a lázadók elleni további hadműveletekben,[5] amiért Luxemburgi Zsigmond királytól megkapta a Cetin várát, és 1392-ben horvát-dalmát és szlavón bán lett.[6]

Felesége Görczi Maynard Anna, fia Frangepán Miklós volt.[7]

Alakja megjelenik Madách Imre: Mária királynő című drámájában.[8]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. A Frangepán család oklevéltára. Kiadja Thallóczi Lajos, Barabás Samu. I. kötet 1133–1453. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1910. 120. o.  
  2. Engel Pál – Lővei Pál: A magyar királyi és az osztrák hercegi család 1380. évi házassági szerződésének két sokpecsétes oklevele. Ars Hungarica, XLI. évf. 2. sz. (2015) 117–133. o.
  3. A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: Arcanum. 2002. ISBN 963 9374 26 1  
  4. C. Tóth Norbert: Luxemburgi Zsigmond uralkodása: 1387-1437. Budapest: Kossuth. 2012. ISBN 9789630969611  
  5. A királlyá megválasztott Zsigmond 1387. évi második hadjárata a fölkelők ellen. In Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.  
  6. Heka László: Közös hőseink. Tiszatáj, LVI. évf. 10. sz. (2002. okt.) 45–59. o.
  7. A Frangepán család oklevéltára. Kiadja Thallóczi Lajos, Barabás Samu. I. kötet 1133–1453. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1910. 121. o.  
  8. Dávid András: Madách drámáinak délszláv szereplői és színterei. Hungarológiai közlemények, VII. évf. 25. sz. (1975. dec.) 85–99. o.