Főmenü megnyitása

Friedrich August Johannes Loeffler (Frankfurt an der Oder, 1852. június 24. - Berlin, 1915. április 9.) német mikrobiológus, a diftéria és a száj- és körömfájás kórokozójának felfedezője.

Friedrich Loeffler
Friedrich Loeffler 3.jpg
Született Friedrich August Johannes Loeffler
1852. június 24.
Frankfurt an der Oder
Elhunyt 1915. április 9. (62 évesen)
Berlin
Állampolgársága
Nemzetisége német
Foglalkozása mikrobiológus
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Loeffler témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Friedrich Loeffler 1852. június 24-én született az Odera-menti Frankfurtban, id. Friedrich Loeffler katonaorvos fiaként. 1870 és 1874 között a Würzburgi Egyetemen és a porosz katonaorvosokat képző Pépinière intézetben tanult orvostudományt. A Császári Egészségügyi Hivatalban (Kaiserliche Gesundheitsamt) dolgozott Robert Koch munkatársaként és felfedezte az olyan fertőző betegségek kórokozóját, mint a diftéria (1884-ben Edwin Klebsszel közösen), orbánc vagy a lovak takonykórja.

1888-ban a Greiswaldi Királyi Egyetem közegészségügy- és orvostörténeti professzora lett. Paul Frosch-sal közösen megállapította, hogy a száj- és körömfájást egy baktériumnál kisebb, szűrhető ágens okozza, így az elsők között volt akik felfedezték a vírusokat. Ő volt az első aki leírt egy állati vírust, a vírusokat tíz évvel korábban felfedező Dmitrij Ivanovszkij és Martinus Beijerinck a dohánymozaikvírussal dolgoztak). Loeffner készített először vakcinát a száj- és körömfájás ellen, bár gazdasági okokból forgalomba nem került.

Loeffler volt Greifswald közegészségügyi felügyelője is, harcolt a járványok terjedése ellen, kampányt folytatott a higiéniai viszonyok javítása és greifswaldi csatornarendszer kiépítése érdekében.

1910-ben megalapította az első virológiai kutatóintézetet. Az intézet a Greifswald melletti kis szigeten, Riemsen található, amelyet csak egy töltés köt össze a szárazfölddel, így egy kórokozó esetleges elszabadulása esetén igen könnyen lezárható. Az intézet 1952-ben felvette Friedrich Loeffner nevét.

Loeffler 1915. április 9-én halt meg Berlinben, de Greiswaldban temették el. Fia, akit szintén Friedrichnek kereszteltek, ortopéd sebész volt.

MűveiSzerkesztés

  • F. Loeffler, P. Frosch: Berichte der Kommission zur Erforschung der Maul- und Klauenseuche bei dem Institut für Infektionskrankheiten in Berlin. In: Zbl. Bakt. I/Orig 22, 1897, 257–259
  • Zur Immunitätsfrage. In: Mitt. kaiserl. Gesundheitsamt. 1 (1882), 134–187. o.
  • Untersuchung über die Bedeutung der Mikroorganismen für die Entstehung der Diphtherie. In: Mitt. kaiserl. Gesundheitsamt. 2 (1884), 421–499. o.

EmlékezeteSzerkesztés

  • 1913 óta Greiswald díszpolgára[1]
  • a riemsi Friedrich Loeffler Intézet 1952 óta viseli a nevét
  • születésének századik évfordulójára a drezdai Német Közegészségügyi Múzeum emlékérmet adott ki[2]
  • utcát neveztek el róla Greifswaldban és Bécs Hietzing kerületében
  • A német posta 2010. október 7-én emlékbélyeget adott ki Friedrich Loeffler Intézet százéves fennállása alkalmából[3]

ForrásokSzerkesztés

  1. 100 Jahre Friedrich-Loeffler-Institut Archiválva 2010. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Bundesforschungsinstitut für Tiergesundheit.
  2. Abzeichen und Medaillen DDR (Bezirk Dresden)
  3. Sonderbriefmarke 100 Jahre Friedrich-Loeffler-Institut
  • Joachim Boessneck: Löffler, Friedrich Neue Deutsche Biographie. Band 15, Duncker & Humblot, Berlin 1987, ISBN 3-428-00196-6, S. 33
  • Hermann Butzer: Prof. Dr. med. Friedrich Loeffler. Einst und Jetzt, Band 40 (1995), S. 27–32.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Loeffler (Bakteriologe) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.