Friedrich Max Müller

német nyelvész, orientalista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. május 27.

Friedrich Max Müller (Dessau, 1823. december 6.Oxford, 1900. október 28.) német nyelvész, filológus, orientalista, oxfordi egyetemi tanár, 1874-ben a Magyar Tudományos Akadémia külföldi levelező tagjává[14] választották. Kortárs magyar nyelvű anyagokban gyakran Müller Miksa névformában szerepel.

Friedrich Max Müller
Született1823. december 6.[1][2][3][4][5]
Elhunyt1900. október 28. (76 évesen)[1][2][3][8][4]
Oxford[9][7]
Állampolgárságabrit
Házastársa
  • Georgina Adelaide Grenfell[10]
  • Georgina Adelaide Grenfell (1859. augusztus 3. – nem ismert)[11][12]
Gyermekei
  • Beatrice Stanley Muller
  • Mary Emily Müller
  • William G. Max Muller
SzüleiWilhelm Müller
Foglalkozása
  • nyelvész
  • könyvtáros
  • vallástörténész
  • történész
  • fordító
  • egyetemi oktató
  • mitográfus
  • író
  • filológus
  • hittudós
  • orientalista
TisztségeMember of the Privy Council of the United Kingdom
Iskolái
Kitüntetései

Friedrich Max Müller aláírása
Friedrich Max Müller aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Max Müller témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Munkássága

szerkesztés

Ő alkotta meg és dolgozta ki a „turáni nyelvek” elméletét, az 1854-es és 1855-ös évben kiadott munkáiban („Letters to Chevalier Bunsen on the classification of the Turanian languages” és „The languages of the seat of war in the East. With a survey of the three families of language, Semitic, Arian, and Turanian”). Ezekben a munkákban e nyelveket „turáni” nyelveknek nevezte, azonban e nevet nem a korábban megszokott földrajzi értelmében használta: a turáni az ázsiai és európai nem árja és nem sémi nyelvek gyűjtőneve lett. Rendszerében Müller a nyelveket evolucionista szemléletben, történeti-társadalmi összefüggéseikre tekintettel vizsgálta, és a nyelvek nyelvtani szerkezete alapján kísérelte meg azokat fejlettségi csoportokba rendezni. Ezért a nyelveket nyelvtanuk alapelvei szerint „vízözön előtti”, „családi”, „vándorló” és „politikai” nyelvállapotokba rendezte. E sorrend egyben fejlettségi sorrendet is jelölt. E szerint a vízözön előtti nyelvek csak gyökökből álltak, a családi nyelvek elszigetelő nyelvek, a nomád nyelvek toldalékoló és bekebelező nyelvek, a politikai nyelvek hajlító nyelvek.

A Müller elméletével kapcsolatos gyakori félreértések elkerülésére le kell szögezni, hogy az nem tett különbséget a nyelvek közt „értékük” szerint, mindössze azt állította, hogy a nyelvtanilag bonyolultabb nyelvek csak fejlettebb társadalmi-gazdasági környezetben fejlődhetnek ki. Az általa legfejlettebbnek tekintett hajlító nyelvek például csak letelepedett földművelő közösségekben. Úgy vélte, előbb vagy utóbb minden nyelv ebbe az irányba fejlődik, ha az azt beszélő népesség életmódot vált. (Szerinte a magyar és finn nyelv is jócskán előrehaladt már ezen az úton.) A nomád turáni nyelvek családját Müller további két alcsoportra osztotta, a déli alcsoportra és az északi alcsoportra. A magyar nyelvet az északi csoportba sorolta, a finnségi osztályba, az ugor ágba, egy helyre a manysikkal és hantikkal, mint a magyarok legközelebbi rokonaival.[15][16] Hosszabb távon elmélete megalapozatlannak bizonyult, északi alcsoportját azonban újrakeresztelték és újraosztályozták mint az Urál-altaji nyelvcsalád.

Magyarul megjelent előadásai

szerkesztés
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  8. KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. Kindred Britain
  11. p42653.htm#i426525, 2020. augusztus 7.
  12. inferred from timeline of events
  13. https://www.royalsociety.org.nz/who-we-are/our-people/our-fellows/all-honorary-fellows/
  14. "The dictionary of national biography" Supplement Vol. III. https://archive.org/stream/p3dictionaryofna01leesuoft#page/156/mode/2up
  15. MÜLLER, Friedrich Max: Letter to Chevalier Bunsen on the classification of the Turanian languages. 1854. https://archive.org/details/cu31924087972182
  16. MÜLLER, Friedrich Max: The languages of the seat of war in the East. With a survey of the three families of language, Semitic, Arian and Turanian. 1855. https://archive.org/details/languagesseatwa00mlgoog

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés