Friuli

földrajzi régió Olaszországban

Friuli saját kulturális és történelmi önazonossággal rendelkező régió Olaszország északkeleti részében, a szlovén határnál. Magába foglalja Friuli-Venezia Giulia autonóm régió jó részét: Udine, Pordenone és Gorizia megyéket. Trieszt megye nem tartozik hozzá.

Friuli
Udine collage.png
Flag of Friuli
Flag of Friuli
Friuli címere
Friuli címere
Egyéb nevei Friaul; Friûl; Furlanija
Ország Olaszország
Központ Udine
Főbb települések Udine, Pordenone, Gorizia
Pénznem olasz líra
Népesség
Népesség 1 060 000
Nemzetiségek osztrák, friuli, olasz, szlovén
Vallás római katolikus
Nyelv német, friuli, olasz, szlovén
Földrajzi adatok
Terület8240 km²
Időzóna UTC+01:00
Térkép
Fiuli 3 megyéje: Pordenone, Udine, Gorizia (délkeleten Trieszt megye már Venezia Giuliához tartozik)
Fiuli 3 megyéje: Pordenone, Udine, Gorizia (délkeleten Trieszt megye már Venezia Giuliához tartozik)
Friuli helyzete Északkelet-Olaszország térképén
Friuli helyzete Északkelet-Olaszország térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Friuli témájú médiaállományokat.

TörténelmeSzerkesztés

Az V-VI. században a bizánci, majd a longobárd uralom hagyott nyomot ezen a területen. Friulit egy kifejezetten erős hercegség jellemezte a longobárd időkben.

A VIII. század Nagy Károly (Carlo Magno) és a frankok ideje volt, Venezia Giulia területén Görz grófja alkották a nemességet, a területen horvátok és szlovének is éltek ezekben az évszázadokban.

A IX-X. században a Marca del Friuli idején a régió területe egészen nagy volt, a Garda-tóig húzódott, és a területet Verona városából próbálták irányítani még a feudális anarchia idején is, amikor az egymással versengő arisztokraták egyaránt a vezető szerep megszerzésére törekedtek.

A XII. században egy komoly területszerzés jellemezte a régiót, s már parlament is működött.

A XIV. században Udine vált az egyik legjelentősebb várossá egy patriachával az élén, ez a hatalom azonban a XV. században erősen hanyatlásnak indult.

Venezia Giulia a XIV-XV. század táján a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került. A napóleoni háborúk idején átmenetileg francia közigazgatás alá került, majd Napóleon bukása után, a bécsi kongresszus restaurációs rendelkezései alapján ismét visszakerült Ausztriához Venetóval együtt.

A Habsburg-restauráció időszakában itt is megindultak a függetlenségi harcok és az újraszerveződési mozgalmak, melyek az 1848-as forradalmakban csúcsosodtak ki és vezettek az olasz egységmozgalom kialakulásához. A 19. század közepén a Habsburg Birodalom és az itáliai egység hívei között több háború zajlott, a Második Francia Császárság segítségével terjeszkedő Olasz Királyság az 1866-os porosz–osztrák háborúban megszerezte Friuli legnagyobb részét, Venetóval együtt.

Az első világháborúban ez a folyamat folytatódott, Olaszország az antanttól kapott ígéretek alapján szerint eddigi szerzeményei megtartása mellett elfoglalhatta Tirol déli részét, a mai Trentino-Alto Adige tartományt. A két háború között erőteljes olasz betelepítés és olaszosító politika zajlott Észak-Olaszországban. A második világháború harcai ezt a vidéket sem kímélték, Olaszország 1943-as kiugrása után Venezia-Giulia átmenetileg német megszállás alá került, de a háború utáni rendezés alapvetően nem változtatta meg a területek hovatartozását. Olaszország és Jugoszlávia között évtizedekig tartó területi vita zajlott, 1975-ben sikerült Friuli-Venezia Giulia mai határait egyezményben rendezni.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friuli című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.