Fundáta

falu Romániában, Brassó megyében

Fundáta (románul: Fundata, németül: Fundatten) falu Romániában, Erdélyben.

Fundáta (Fundata)
Szivárvány Fundáta felett
Szivárvány Fundáta felett
Fundáta címere
Fundáta címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségFundáta
Rangközségközpont
Irányítószám507070
SIRUTA-kód41006
Népesség
Népesség404 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Népsűrűség10,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1304 m
Terület36,81 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 12″, k. h. 25° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 12″, k. h. 25° 16′ 30″
Fundáta weboldala
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szórt település Brassótól negyven kilométerre délnyugatra, Erdély határán, a Bucsecs-hegységben, a Törcsvári-hágó felett. Az egyik legmagasabban fekvő település Romániában.

Története szerkesztés

Először 1713-ban említették, mindössze négy családfővel.[2] Törcsvár vidéki román pásztorfaluként előbb Brassóból igazgatták, 1863-tól Fogarasvidékhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. 1771-ben 32 lakott és kilenc elhagyott házból állt. 1840-ben ide, a Roia nevű határrészbe helyezték át a karantént Törcsvárról. 1879–80-ban közmunkával megépült a Törcsvárról a Giuvala-hágón át az akkori Romániába átvezető út.[3] Lakói a 19. század végén 2444 juhot tartottak.[4] 1900 utánig helyben készítették a fapálcikákat a brassói gyufagyár számára.[5] Mai határának egy része 1918 előtt is Romániához tartozott. 2010. július 26-án a község területén zuhant le egy katonai szállítóhelikopter, a fedélzetén hat izraeli tiszttel és egy román századossal. A nyilvánosság a katasztrófa nyomán szerzett először tudomást a román–izraeli katonai együttműködésről.[6]

1850-ben 776 ortodox román lakosa volt. 2002-ben 526 ortodox vallású lakosából 525 volt román nemzetiségű.

Nevezetességek szerkesztés

  • Elsősorban füstölt sajtjáról és fenyőfakéregbe csomagolt tömlős túrójáról nevezetes.
  • Ortodox temploma 1843-ban épült, a legenda szerint a helybeli Moise Gavenescu költségén, aki eredetileg szegény ember volt, de miután egy arannyal teli hordócskára bukkant, boltot nyitott és nagy vagyont gyűjtött. A templommal kívánta megköszönni Istennek, hogy kisegítette a szegénységből.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
  3. Ioan Moșoiu: Branul și cetatea Branului. București: Turing-Clubul României, 1930, 63. o.
  4. Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In uő szerk.: Țara Bîrsei. București, 1974, 2. köt., 161. o.
  5. Nicolae Dunăre szerk.: Țara Bîrsei. București, 1972, 1. köt., 341–42. o.
  6. punkto.ro[halott link]

Források szerkesztés

  • Satul
  • Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului. Bucureșți, 2002