Főmenü megnyitása

Futó János

magyar színész, újságíró

Élete és munkásságaSzerkesztés

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt honvédtüzér volt, azután vidéken lett színész. Az 1850-es években kisebb vándortársulatokat igazgatott. Az 1860-as évek végén hunyt el.

Két levelet írt az Életképekbe (1848. október 7. Ozoráról és december 7. Beleznáról). Cikkei vannak a Hölgyfutár-ban (1851. Szél András címen egy verset is publikált e lapban), a Magyar Sajtóban (1856. 98. szám, Vidéki szinészetünk érdekében, 235. és 236. szám: Színművészetünk állapota). Valószinűleg ő volt az, aki Pajer Antal Villámok (Pest, 1854.) című munkáját kiadta.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Harsánytorki (Munkácsy J.: Garabonciás diák)
  • Quasimodo (Hugo–Birch–Pfeiffer: A notre-dame-i harangozó)
  • Baczur Gazsi (Gaál J.: A peleskei nótárius)
  • Báró Szirtfoki (Szigligeti Ede: Két pisztoly)

KönyveSzerkesztés

  • Gyámbot (Pest, 1858).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].