Gál Hermin
Gál Hermin, született Goldstein Henriette Hindel,[1] Gál Helena Henriette, névváltozata: Gaál (Arad, 1863. július 11. – 1911 után) színésznő. Gál Gyula színművész nővére.
Gál Hermin | |
Született | 1863. február 4. Arad |
Elhunyt | 20. század |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésGál (Goldstein) Lipót kereskedő és Zuckerberg Róza (1844–1908) lányaként született. A bécsi konzervatóriumban végezte tanulmányait, s először német színpadon szerepelt. 1882 júniusában a Budai Színkörhöz szerződött, majd Csiky Gergely és Paulay Ede biztatására fellépett a Nemzeti Színházban is. 1883-ban Bogyó Alajos színtársulatával lépett színpadra.
1883. május 29-én Újvidéken katolizált, a keresztségben az Ilona nevet vette fel, keresztszülei Bogyó Alajos és Berzsenyi Júlia színészek voltak.[2] 1883. június 2-án Pécsett férjhez ment Asztalos János (Pécs, 1851. május 16. – 1927 előtt)[3] helybéli ügyvédhez,[4][5] majd elhagyta a színészi pályát. 1911-ben elvált férjétől.[6]
Főbb szerepei
szerkesztés- Csiky Gergely: A proletárok – Elza
- Friedrich Schiller: Ármány és szerelem – Lujza
- Octave Feuillet: Az erdő szépe – Lujza
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25738/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 6. oldal 25. sor
- ↑ Újvidéki római katolikus keresztelési anyakönyv 144/1883.
- ↑ Pécsi Napló, 1927. január 23.
- ↑ Pécs-belvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve 17/1883.
- ↑ Pesti Hírlap 5/151, 6 (1883. június 2.)
- ↑ HU BFL - VII.2.c - 1911 - V.0574
Források
szerkesztés- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Budapest–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005. 223 o.