Főmenü megnyitása

Gál Gyula (színművész)

magyar színész, egyetemi tanár

Gál Gyula (Arad, 1865. november 5.Budapest, Erzsébetváros, 1945. február 26.)[1] színész.

Gál Gyula
Gál Gyula.jpg
Életrajzi adatok
Született 1865. november 5.
Arad
Elhunyt 1945. február 26. (79 évesen)
Budapest

Gál Gyula az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Gál Gyula témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Gál Lipót és Zuckerberg Róza fiaként született. Iskoláit szülővárosában végezte. 14 éves korában a dunántúli Siklósra szökött, hogy színész lehessen, ahol dr. Molnár Gyula Baboskendő című népszínművében egy borbélyt játszott először. Szülei azonban hazahozták, mire tovább folytatta gimnáziumi tanulmányait. A színészek után még kétszer szökött meg. Dóczy Lajos vitte el vándorszínésznek. 1882. március havában elszerződött Jakabffy Gábor színigazgatóhoz. Vízvári Gyula egy mohácsi műkedvelő előadáson figyelt fel rá, és azt tanácsolta neki, hogy iratkozzon be a Színészakadémiára, amit 1884-ben meg is tett, de diplomát nem szerzett. Játszott 1887-ben Kassán, Nagyváradon, hét évig Kolozsvárott Ditrói Mórnál, majd Aradon két évig. Eleinte mindenféle típust ábrázolt, de legkimagaslóbb volt az öreg emberek alakításában. 1896. szeptember 1-jén Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Leichner Elussal, Leichner Móric és Kuttner Netti lányával.[2] 1896-ban a megnyíló Vígszínház szerződtette, melynek 1901 decemberéig egyik jeles tagja. Ezen időben egyben tanár volt a vígszínházi színésziskolában. Ezután a Nemzeti Színházhoz hívták meg és a Színészakadémián tanári állást vállalt. 1916. június 30-án Aradon ünnepelte 30 éves jubileumát A bíboros címszerepében. 1920. szeptember 23-án lemondott akadémiai tanári állásáról. 1923. április 21-én kinevezték a Nemzeti Színház örökös tagjának, 1927. január 29-én ünnepelte Nemzeti Színházi tagságának 25., művészi pályájának 40. és színészakadémiai tanárságának 25. évfordulóját, amidőn a kormányzó a III. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. 1929. április 27-én a kultuszminiszter kinevezte a színészakadémia rendes tanárává. 1939-ig tanított a Színművészeti Akadémián.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik)
  • III. Richárd (Shakespeare)
  • Lear király (Shakespeare, 1926. április 20-án játszotta először)
  • Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
  • Polonius (Shakespeare: Hamlet)
  • Helmer (Ibsen: Nóra)
  • Tartuffe (Molière)
  • Baumert (Hauptmann: A takácsok)
  • Caesar (Shaw: Caesar és Cleopátra)
  • Kent gróf
  • Menenius
  • Euclio (Plautus: Bögre)
  • Bernick (Társadalom támaszai)
  • Helm (Nóra)
  • Todorescu (Elnémult harangok)
  • Szörényi (Ocskay brigadéros)
  • Professzor (Aranykakas)
  • XI. Lajos
  • Lechat (Az üzlet üzlet)
  • Carlo Moretti (Becstelenek)
  • Férioul Maurice (Botrány)
  • Ezredes (Otthon)
  • Néró (Rabszolgák)
  • Baumert (Takácsok)
  • Kroll (Rosmersholm)
  • Orvos (Tábornok)
  • Kárpáthy János (Egy magyar nábob)
  • Bourganeuf (Válás után)

SzínműveiSzerkesztés

  • »Vezeklők«, dalmű 3 felv. Társszerző Dávid József. Zeneszerző Farkas Ödön. Bem. 1894. ápr. 24. M. Kir. Operaház.
  • »A tündérforrás«, színmű 3 felv.
  • »Kacagj, Bajazzo!« dramolett 1 felv.; írta Bernhard. Bem. 1915. jan. 1. Uránia Színház.
  • »Jól játszottam?«, tragikomédia 1 felv.
  • »LeszámoIás«, dráma 1 felv. 1917. júl. 28. Arad.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés