Wikipédia

Gángoly Attila

(1968–) magyar író, szerkesztő

Gángoly Attila (Dunaújváros, 1968. július 13. –) magyar író, szerkesztő.

Gángoly Attila
Született1968. július 13. (55 éves)
Dunaújváros
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1994)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Szülei: Gángoly Emil és Zsellér Dorottya. 1982-ben költözött Budapestre, ahol nyomdaipari, tipográfiai és korrektori tanulmányokat folytatott. A szakérettségi (1986) után előbb az Országgyűlési Könyvtárban, majd egy térképnyomdában dolgozott. 1988–1989 között Kiskőrösön volt katona. 1994-ben szerzett tanári diplomát az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar (ELTE TFK) magyar–történelem szakán. 2005-ig pedagógusként dolgozott a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja elődintézményében. 2007-től 2016-ig a Metropol hírújság nyelvi lektora volt, mellette folyóiratok (Kapu, Állatvilág) és könyvkiadók (Jószöveg Műhely, Magvető, HVG Könyvek stb.) külső munkatársa, szöveggondozója.

Gyermekei: Ákos (1996), Enikő (1999), Zsófia (2001), Blanka (2007).

Szépirodalmi tevékenysége

szerkesztés

1996-tól publikál. Novellái, regényrészletei kb. harminc magyarországi és erdélyi lapban jelentek meg: Kortárs, Magyar Napló, Dunatükör, Budapesti Jelenlét, Hitel, Ezredvég, Tekintet, Vigilia, Napút, Bárka, Tiszatáj, Pannon Tükör, Irodalmi Jelen, Helikon stb. (Rövidprózái és elbeszélései olvashatók online irodalmi felületeken is.)

Egyaránt műveli, esetenként keveri a bibliai átirat, a mese, az esszé, a naplóregény, a kísértethistória, a fiktív életrajz, a szocionovella és a detektívtörténet műfaját. Írásaira jellemzők a megnövelt szerepű lábjegyzetek, a történelmi vonatkozások, valamint a példázat, a fantasztikum, az irodalmi misztifikáció. Filmszerű vágásokkal, az angolszász tengerésztörténet („sea story”), a polinéz hiedelemvilág és a robinzonád vegyítésével kísérletet tett a régimódi kalandregény modernizálására is (A flibusztírek kincse).

A Zsír Balázs olajra lép és előzményei próba a többszerzős könyv, továbbá a pikareszk hagyomány megújítására (az írók szövegközi rivalizálása; "G. és N. urak" feltűnése közös művük szereplőiként; éles társadalomkritika alulnézetből). A történetmondás során az egyes szám első és harmadik személyű narratíva aszerint változik, hogy épp melyik szerző ragadja magához a kezdeményezést.

Művei

szerkesztés
  • Lázár átka (históriák – rövidprózák, elbeszélések, 2000)
  • Zsír Balázs, avagy Egy tucatszor bukott diák hihetetlen kalandjairól, kóborlásairól és kópéságairól s ezenközbeni elmélkedéseiről szerzett szép kis história. Pikareszk regény (pikareszk nagyregény Novák Valentinnal, G. és N. urak álnéven, 2001)
  • Zsír Balázs útra kel, avagy Egy csúfosan bukott diák hihetetlen kalandjairól, kóborlásairól és komiszságairól s ezenközbeni elmélkedéseiről szerzett szép kis história. Kópéregény (a nagyregény első részének 2. [füzetes] kiadása, 2004)
  • A flibusztírek kincse ("ifjúsági" kalandregény, G. A. Robins álnéven, online közzététel: 2008)
  • A túlvilágkutató hagyatéka (a Jáfet... szövegváltozata, Életünk, 48. évf., 1. sz., 2010)
  • Zsír Balázs olajra lép. Egy csúfosan bukott diák hihetetlen kalandjairól, kóborlásairól és komiszságairól s ezenközbeni elmélkedéseiről szerzett szép kis história. Csavargóregény (pikareszk regény Novák Valentinnal, G. és N. urak álnéven, 2011)

Antológiabeli közlések

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Egyéb

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gángoly_Attila&oldid=26657576”