Góth Jenő, születési és 1909-ig használt nevén Groszmann Jenő[3] (Budapest, 1879. szeptember 14.Budapest, 1961) magyar építész.

Góth Jenő
SzületettGroszmann Jenő
1879. szeptember 14.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1961[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (28A parcella, 33. sor, 91. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Góth Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Groszmann Samu férfiruha-kereskedő és Schönberger Nina fiaként született. Részt vett Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programjában, ennek keretében egy iskolát tervezett Novák Imrével közösen a Lajos utcában. Kabdebó Gyula könyve alapján úgy tűnik, hogy Góth tervezte a Lajos utcai, Novák pedig a Duna-parti homlokzatot.[4]

A két világháború között több nagy bérházat tervezett Újlipótvárosba, jellemzően neoeklektikus (azon belül főleg neobarokk) stílusban.

Felesége Schwartz Sarolta (1894–1952) volt, Schwartz Móric és Grossmann Róza lánya, akivel 1920. június 28-án Budapesten kötött házasságot.[5]

Ismert épületei

szerkesztés
  • 1911 k.: elemi iskola (ma: Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola), Budapest, Lajos u. 1-5.[4][6]
  • 1912–1913: Budapesti Férfiszabók Ipartestületének épülete, Budapest, Reáltanoda utca 16.[7]
  • 1927–1928: Luczenbacher-bérház, Budapest, Hollán Ernő u. 9. / Katona József u. 18. (átalakítva)[8]
  • 1928: Luczenbacher-bérház, Budapest, Hollán Ernő u. 13-15. / Raoul Wallenberg u. 8.[9]
  • 1928: Luczenbacher-bérház, Budapest, Tátra u. 7. / Katona József u. 18. (átalakítva)[10]
  • 1928: Teleki-bérház, Budapest, Tátra u. 18. / Raoul Wallenberg u. 5.[11]
  • 1928: Teleki-bérház, Budapest, Hollán Ernő u. 17. / Raoul Wallenberg u. 7.[11]
  • 1928: Teleki-bérház, Budapest, Tátra u. 14-16. / Raoul Wallenberg u. 6.[12]
  • 1928: Hajlék-, Ingatlan- és Házépítő Rt. bérháza, Budapest, Tátra u. 21. / Gergely Győző u. 4. – Góth a homlokzatot, Vogel Jenő és Weidlinger Tibor az alaprajzot tervezte[13]
  • 1931–1932: Habitusz Ruházati Rt. szék- és bérháza, Budapest, Hollán Ernő u. 30. / Radnóti Miklós u. 32.[14]

1913-ban átépítette a Hlavay-villát (Budapest, Thököly út 66), később azonban ismét átépítésre került.[15]

  1. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  2. Bolla, i. m., 310. o.
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 67831/1909. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 591. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 13. oldal 9. sor
  4. a b Kabdebó, i. m., 116. o.
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 202/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  6. Gerle, i. m., 224. o.
  7. http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=realtanoda-u-16&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  8. Bolla, i. m., 122. o.
  9. Bolla, i. m., 123. o.
  10. Bolla, i. m., 140. o.
  11. a b Bolla, i. m., 219. o.
  12. Bolla, i. m., 244. o.
  13. Bolla, i. m., 246. o.
  14. Bolla, i. m., 127. o.
  15. http://www.studiolum.com/wang/zuglo/0072.htm
  • Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528  
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
  • Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)