Wikipédia

Görög ábécé

a görög nyelv ábécéje
(Görög írás szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 8.

A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig. Huszonnégy betűből áll, az első és legrégibb olyan ábécé, amely minden magán- és mássalhangzót különálló szimbólummal jelöl. Az ősi görögben egyes betűket számokként is használtak körülbelül az i. e. 2. századtól fogva, ezeket görög számoknak hívjuk (hasonlóan a római számokhoz). A görög ábécé az ugariti és/vagy a föníciai ábécéből fejlődött ki, és alapja sok más írásrendszernek, mint például a latin vagy a cirill ábécé.

Görög ábécé
Típusábécé
Nyelvekgörög
Időszakkörülbelül i. e. 800-tól napjainkig
Felmenő írásrendszerekugariti
   föníciai
Rokon írásrendszerekókánaánita, etruszk, latin
ISO 15924Grek
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög ábécé témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
Korai görög ábécé egy vázán

A görög ábécé az első betűkészletek egyike, amelyek többféle írott magánhangzót tartalmaztak. Eredetileg csak az alfát, epszilont, iótát, omikront és üpszilont, később keleti-görög hatásra az ómegát és étát is (hosszú ó és é jelölésére). Hasonlóképpen új mássalhangzókat is bevezetett: a khít, a fít és a pszít.

A fejlődés során egyes betűket meg is szüntettek, ilyen volt a szan, a digamma és a koppa. Ez utóbbi kettő megmaradt az ión számrendszerben, sőt a 900 jelölésére új betűt vezettek be, a szampít. Az ezreseket a betű előtt a bal felső sarokban aposztróffal jelölték.

Eredetileg több változata létezett az ábécének, legjelentősebb a keleti (ión) és a nyugati (khalkidiai) volt. Az athéni dialektus az ión írást használta, ami végül is kiszorította a nyugati változatot, és standarddá vált (i. e. 403). Ettől kezdve a görögök balról jobbra írtak, bár előtte előfordult jobbról balra folyó írás, sőt a vegyes irányú - busztrofedon - folyam is fellelhető.

A középkorban megváltozott az íráskép is, uralkodóvá vált a kisbetűs írás. Ekkor alakult ki a végszigma különálló formája. Ezzel a fejlődéssel szemben a szannak nem található a forrásokban kisbetűs alakja.

Ugyanekkor a kisbetűs - minuszkula - alakokat használták a számok jelölésére is. A 6 jelölésében a sztigma (Ϛ, ϛ; esetleg, ha ez nem elérhető, a στ kapcsolatát használják) felváltotta a digammát. A 90 jelölésére a modern z alakú koppát (Ϟ, ϟ) használják.

Az ábécé

szerkesztés
 A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

A görög betűk és származékaik a következők (kiejtés jelölése az IPA[1] szerint):

Betű Név Kiejtés Szám-
érték		 Ugariti Föníciai Latin
Görög Magyaros átírás Kiejtés
Klasszikus Modern Archaikus Klasszikus Modern
Α α ἄλφα alfa [álpʰa] [ˈalfa]   [a] [a:] [a] 1 𐎀   a
Β β (ϐ) βῆτα béta [bɛ̂ːta] [ˈvita]   [b] [v] 2 𐎁   b, v
Γ γ γάμμα gamma [gám:a] [ˈɣama]   [g] [ɣ][† 1] 3 𐎂   g
Δ δ δέλτα delta [délta] [ˈðelta]   [d] [ð] 4 𐎄   d
Ε ε (ϵ) ἒ ψιλόν epszilon [è psiːlón] [ˈepsilon]   [e] [e] 5 𐎅   e
Ζ ζ ζῆτα dzéta [dzɛ̂ːta] [ˈzita]   [zd], később [zː] [z] 7 𐎇   z
Η η ἦτα éta [ɛ̂ːta] [ˈita] [ɛː] [h] [ɛː] [i][† 2] 8 𐎅   ē, e, ê, i
Θ θ (ϑ) θῆτα théta [tʰɛ̂ːta] [ˈθita]   [tʰ] [θ] 9 𐎉   th
Ι ι ἰῶτα ióta [iɔ́ːta] [ˈjota]   [i] [iː] [i] [† 2] 10 𐎛   i
Κ κ (ϰ) κάππα kappa [káp:a] [ˈkapa]   [k] [k][† 3] 20 𐎋   k
Λ λ λάμβδα lambda [lábda]
[lámbda]		 [ˈlamða]   [l] [l] [† 3] 30 𐎍   l
Μ μ μῦ mű [mŷː] [mi]   [m] [m] 40 𐎎   m
Ν ν νῦ nű [nŷː] [ni]   [n] [n] [† 3] 50 𐎐   n
Ξ ξ ξῖ kszí [ksîː] [ksi]   [ks] [ks] 60 𐎒   x, (ks)
Ο ο ὄ μικρόν omikron [ò mikrón] [ˈomikron]   [o] [o] 70 𐎓   o
Π π (ϖ) πῖ pí [pîː] [pi]   [p] [p] 80 𐎔   p
Ρ ρ (ϱ) ῥῶ ró [r̥ɔ̂ː] [ro]   [r], [r̥] [r] 100 𐎗   r, rh (szó elején), rrh (kettőzve)
Σ σ σῖγμα szigma [sîːgma] [ˈsiɣma]   [s] [s] 200 𐎕   s
  ς szigma (szóvég) 6 (modern) 𐎒 s
Τ τ ταῦ tau [tâu̯] [taf]   [t] [t] 300 𐎚   t
Υ υ ὒ ψιλόν üpszilon [ỳː psiːlón] [ˈipsilon] [u] [y] [yː] [i] [† 2] 400 𐎜   u, y (mássalhangzók között)
Φ φ (ϕ) φῖ fí [pʰîː] [fi]   [pʰ] [f] 500 𐎔𐎈    f, ph
Χ χ χῖ khí [kʰîː] [xi] [kʰ] [ks] [kʰ] [x][† 4] 600 𐎃 – ch, kh
Ψ ψ ψῖ pszí [psîː] [psi]   [ps] [ps] 700 𐎔𐎒    ps
Ω ω ὦ μέγα ómega [ɔ̂ː méga] [oˈmeɣa]   [ɔː] [o] 800 𐎓   o, ô
  1. ↑ [e], [i] előtt [ʝ]
  2. ↑ a b c hangsúlytalanul magánhangzó mellett általában [ʝ] vagy [ç]
  3. ↑ a b c [e], [i] előtt lágyul
  4. ↑ [e], [i] előtt [ç]

A klasszikus kor előtti betűk

szerkesztés

A táblázatban szereplő betűk korán kikerültek az ábécéből, még az úgynevezett „klasszikus” kor előtt. Csak a nagybetűs – majuszkula – formájukat használták, kisbetűs – minuszkula – alakjukat csak később, a középkor során alakították ki.

Görög számok

szerkesztés
Betű Név Kiejtés Szám-
érték		 ugariti föníciai latin
Görög Magyaros átírás Kiejtés
klasszikus modern archaikus klasszikus modern
Ϛ ϛ στίγμα sztigma[2] – [ˈstiɣma] – – [st] 6 𐎆   st
Ϙ (Ϟ) ϙόππα koppa [kóppa] [ˈkopa] [k] – – 90 𐎖   k
Ͳ (Ϡ) σαμπῖ szampí – [sampíː] [sː] [ks] [ts] – – 900 – – ss

Bizonytalan vagy későbbi eredetű betűk

szerkesztés
Betű Név Kiejtés Szám-
érték		 ugariti föníciai latin
Görög Magyaros átírás Kiejtés
klasszikus modern archaikus klasszikus modern
Ϝ ϝ ϝαυ, δίγαμμα vau/digamma [wau] [ˈðiɣama] [w] – – 6 𐎆   w
Ͱ ͱ ἧτα héta [hɛ̂ːta] – [h] – – - 𐎅   h
Ϻ ϻ ϻάν szan [sán] [ˈsan] [s] – – - 𐎕   s
Ϸ ϸ – só – – [ʃ] – – - - - sh

Betűkombinációk és kettőshangzók

szerkesztés
Betűk Kiejtés Latin átírás
archaikus klasszikus modern
αι   [aɪ] [ɛ] æ, ae
ει [eɪ] [e:] [e:] [i] i
οι   [oɪ] [i] œ, oe, i (szó végi)
υι   [yɪ] [i] ui
ωι   [ɔɪ] [ɔ] o
αυ   [aʊ] [av] zöngés hang előtt
[af] zöngétlen hang előtt		 au, av
ευ   [eʊ] [ev] zöngés hang előtt
[ef] zöngétlen hang előtt		 eu, ev
ηυ   [ɛ:ʊ] [iv] zöngés hang előtt
[if] zöngétlen hang előtt		 eu
ου [oʊ] [o:] [u:] [u] u, ou
γγ ²   [ŋg] [ŋɡ] ng
γκ ²   [ŋk] [ɡ] szó elején
[ŋk] egyébként		 nc, nk
γξ ²   [ŋks] [ŋks] nx, nks
γχ ²   [ŋx] [ŋç] nch, nkh
μπ – – [b] szó elején
[mb] egyébként		 mp
ντ – – [d] szó elején
[nd] egyébként		 nt

²: Egyes iskolák az agmát (ŋ) önálló fonémának tartják.

Ligatúrák

szerkesztés

A görög nyelv helykímélés céljából – más nyelvekhez hasonlóan – számos ligatúrát (ikerbetűt) használt a nyomtatás megjelenése előtt. Az egyik legismertebb, az ου (mely egy o betű feletti v-re hasonlít: Ȣ ȣ), amit ritkán még ma is láthatunk. Lásd még: Ou.

Írásjelek

szerkesztés

A görög írás központozása eltér a latinétól a következőkben:

Görög írásjel Latin megfelelő Görög név Magyar név
; ? erotimatiko kérdőjel
. . telia pont
· ; ano telia pontosvessző
: : ano-kato telia kettőspont
, , komma vessző
’ ’ aposztofosz aposztróf
‿ - enotikon kötőjel

Unicode

szerkesztés

A Unicode rendszerben a görög karakterek két fő csoportra oszlanak. Az első a „görög és kopt” csoport (U+0370 – U+03FF), mely az ISO 8859-7 szabványon alapul, és lefedi a mai modern görög írás karaktereit. Ezen kívül ez a csoport tartalmazza a görög alapbetűktől eltérő kopt karaktereket is.

A másik csoport ("Kiterjesztett görög"; U+1F00 – U+1FFF) tartalmazza az ógörög és katharevusza politonikus és diakritikus karaktereket.

Görög és kopt

szerkesztés
  0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
0370         ʹ ͵         ͺ ͻ ͼ ͽ ;  
0380         ΄ ΅ Ά · Έ Ή Ί   Ό   Ύ Ώ
0390 ΐ Α Β Γ Δ Ε Ζ Η Θ Ι Κ Λ Μ Ν Ξ Ο
03A0 Π Ρ   Σ Τ Υ Φ Χ Ψ Ω Ϊ Ϋ ά έ ή ί
03B0 ΰ α β γ δ ε ζ η θ ι κ λ μ ν ξ ο
03C0 π ρ ς σ τ υ φ χ ψ ω ϊ ϋ ό ύ ώ  
03D0 ϐ ϑ ϒ ϓ ϔ ϕ ϖ ϗ Ϙ ϙ Ϛ ϛ Ϝ ϝ Ϟ ϟ
03E0 Ϡ ϡ (Kopt betűk)
03F0 ϰ ϱ ϲ ϳ ϴ ϵ ϶ Ϸ ϸ Ϲ Ϻ ϻ ϼ Ͻ Ͼ Ͽ

Kiterjesztett görög

szerkesztés
  0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
1F00 ἀ ἁ ἂ ἃ ἄ ἅ ἆ ἇ Ἀ Ἁ Ἂ Ἃ Ἄ Ἅ Ἆ Ἇ
1F10 ἐ ἑ ἒ ἓ ἔ ἕ     Ἐ Ἑ Ἒ Ἓ Ἔ Ἕ    
1F20 ἠ ἡ ἢ ἣ ἤ ἥ ἦ ἧ Ἠ Ἡ Ἢ Ἣ Ἤ Ἥ Ἦ Ἧ
1F30 ἰ ἱ ἲ ἳ ἴ ἵ ἶ ἷ Ἰ Ἱ Ἲ Ἳ Ἴ Ἵ Ἶ Ἷ
1F40 ὀ ὁ ὂ ὃ ὄ ὅ     Ὀ Ὁ Ὂ Ὃ Ὄ Ὅ    
1F50 ὐ ὑ ὒ ὓ ὔ ὕ ὖ ὗ   Ὑ   Ὓ   Ὕ   Ὗ
1F60 ὠ ὡ ὢ ὣ ὤ ὥ ὦ ὧ Ὠ Ὡ Ὢ Ὣ Ὤ Ὥ Ὦ Ὧ
1F70 ὰ ά ὲ έ ὴ ή ὶ ί ὸ ό ὺ ύ ὼ ώ    
1F80 ᾀ ᾁ ᾂ ᾃ ᾄ ᾅ ᾆ ᾇ ᾈ ᾉ ᾊ ᾋ ᾌ ᾍ ᾎ ᾏ
1F90 ᾐ ᾑ ᾒ ᾓ ᾔ ᾕ ᾖ ᾗ ᾘ ᾙ ᾚ ᾛ ᾜ ᾝ ᾞ ᾟ
1FA0 ᾠ ᾡ ᾢ ᾣ ᾤ ᾥ ᾦ ᾧ ᾨ ᾩ ᾪ ᾫ ᾬ ᾭ ᾮ ᾯ
1FB0 ᾰ ᾱ ᾲ ᾳ ᾴ   ᾶ ᾷ Ᾰ Ᾱ Ὰ Ά ᾼ ᾽ ι ᾿
1FC0 ῀ ῁ ῂ ῃ ῄ   ῆ ῇ Ὲ Έ Ὴ Ή ῌ ῍ ῎ ῏
1FD0 ῐ ῑ ῒ ΐ     ῖ ῗ Ῐ Ῑ Ὶ Ί   ῝ ῞ ῟
1FE0 ῠ ῡ ῢ ΰ ῤ ῥ ῦ ῧ Ῠ Ῡ Ὺ Ύ Ῥ ῭ ΅ `
1FF0     ῲ ῳ ῴ   ῶ ῷ Ὸ Ό Ὼ Ώ ῼ ´ ῾  

Diakritikus jelek

szerkesztés
betűvel magában példa leírás
U+0300 U+0060 ( ̀) „varia / tompa ékezet”
U+0301 U+00B4, U+0384 ( ́) „oxia / tonosz / éles ékezet”
U+0304 U+00AF ( ̄) „makron (hosszúsági jel)”
U+0306 U+02D8 ( ̆) „vrakhü / brevis (rövid hang jele)"
U+0308 U+00A8 ( ̈) „dialütika / tréma”
U+0313 ( ̓) „pszili / felülvonás” (spiritus lenis)
U+0314 ( ̔) „daszia / fordított felülvonás” (spiritus asper)
U+0342 ( ͂) „periszpomeni” (tetős ékezet)
U+0343 ( ̓) „koronisz” (= U+0313)
U+0344 U+0385 ( ̈́) „dialütika tonosz” (= U+0308 U+0301)
U+0345 U+037A ( ͅ) „hüpogegrammeni” / iota subscriptum

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ A klasszikus ógörög szavak átírásánál szereplő ´, ^, ` jelek a dallamhangsúlyt hivatottak jelölni.
  2. ↑ Griechische Palaeographie, Vol. 2. Leipzig: B.G. Teubner, p.238.

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög ábécé témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Görög_ábécé&oldid=26973912”