Galsay Ervin
Galsay Ervin (Budapest, 1923. június 9. – Budapest, 1976. december 15.) magyar operaénekes (basszus), érdemes művész (1974).
Galsay Ervin | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1923. június 9.[1] Budapest |
Elhunyt |
1976. december 15. (53 évesen)[1] Budapest |
Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
Pályafutás | |
Hangszer | énekhang |
Hang | basszus |
Tevékenység | operaénekes |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Galsay Ervin témájú médiaállományokat. |
Tartalomjegyzék
ÉletpályájaSzerkesztés
A középiskolás éveiben László Géza tanította énekelni. 1942–1944 között az OMIKE Művészakció operaelőadásain lépett fel. 1946-ban Tóth Aladár szerződtette az Operaházhoz, ezzel párhuzamosan 1948-ig a Zeneakadémia Vígopera társulatánál is énekelt. Közben Révész Jenőnél és Székelyhidy Ferencnél tanult tovább. 1973 őszén nyugdíjba vonult.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (4A).
Színházi szerepeiSzerkesztés
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 33.[2]
|
|
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/04976.htm, Galsay Ervin, 2017. október 9.
- ↑ Színházi Adattár. [2018. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
ForrásokSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információkSzerkesztés
- Gál György Sándor: Galsay Ervin (Új Élet, 1977. január 15.)
- Lukács Miklós: Galsay Ervin sírjánál (Muzsika, 1977. 3. sz.)
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965.