Gecse Gusztáv

(1932-2003) filozófus, író, a vallástörténet kutatója

Gecse Gusztáv (Budapest, 1932. augusztus 5. – Budapest, 2003. március 9.) ateista[1][2] filozófus, író, a vallástörténet kutatója és tanára. Jelentős marxista[3] ideológus, a magyar nyelvű hivatalos[4] marxista valláselméleti könyvek és tankönyvek főszerkesztője.

Gecse Gusztáv
Életrajzi adatok
Született1932. augusztus 5.
Budapest
Elhunyt2003. március 9. (70 évesen)
Budapest
Ismeretes mint filozófus, marxista, ateista
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Tudományos fokozat doktorátus
Jelentős munkái Vallástörténeti kislexikon,
Van-e túlvilág?

NézeteiSzerkesztés

Az 1963-as Van-e túlvilág? c. könyvében a vallásokról és történelmi kialakulásukról alkotott nézeteit fejti ki. Tagadja a lélek létezését és a lélek létezésébe vetett hit érvényességét[5] és a túlvilág létezését is.[6] A bibliai történeteteket meseszerű mitologikus elbeszéléseknek tartja, és a marxizmuson át vizsgálja. A bibliai történetek “helyes értékeléséhez” Kriveljov 1962-es munkáját ajánlja, amely egy marxista mű.[7][8]

A messiási eszmét a sok nemzeti katasztrófa termelte ki a zsidók elképzeléseiben,[9] vagyis nem Istentől jött. A zsidó túlvilág/mennyország az elnyomottak vágyakozása egy jobb élet után, és nem mennyei kinyilatkoztatás.[10] Az őskereszténységhez legjobb sorvezető gyanánt Marx-Engels vallásról megjelent művét ajánlja.[11][12]

A korai kereszténység a rabszolgák hite volt, mely reális kielégülés lehetősége híján – hisz a rómaiak a rabszolgalázadásokat véresen leverték – egy „illuzórikus "kiutat" választott”.[13] Gecse Engelst idézi: “S ezt a kiutat meg is találták. De nem ezen a világon. A kialakult helyzetben ez csak vallási kivezető út lehetett… S akkor megjelent a kereszténység… megteremtette a mennyországot és poklot, s így megvolt a kivezető út, amelyen a megfáradtak és megterheltek átjuthattak az örök paradicsomba."[14] Az újszövetség egymásnak ellentmondó, meg nem történt események gyűjteménye, különösen ami Jézus második eljövetelét illeti, ami Gecse "Jézus első eljöveteleként" ír le, ezzel jelezve, hogy szerinte Jézus, mint valós személy nem létezett.[15][16] Jézus élete egy legenda, amelyet a II. század keresztényei találtak ki, miután a hamarosan várt világvége nem következett be.[17] Jézus sohasem élt, amit följegyeztek róla, az nagyrészt korábbi legendákból vagy más népek legendáiból ‘állt össze’.[18][19] Különösen mesés és kiszínezett Jézus mennybemenetele.[20]

A korai kereszténység, különösen annak túlvilághite “álomvilágba ringatta” az első keresztényeket, és ezzel a kizsákmányolókat segítette.[21] Miután a kereszténység “kiegyezett a hatalommal” onnantól az uralkodó osztályok fegyvere lett az elnyomottak leigázására.[22]

Ami az ember teremtését illeti, az Isten nélküli evolúció az egyedüli érvényes, tudományos magyarázat, mely a "mesék világába utalja" a bibliai teremtést.[23] Éva a patriarchális társadalom terméke,[24] a lélek[25] egy tudománytalan fogalom, nem létezik, vagy ha van is valamiféle ‘lélek’ (mint allegória), az a halál után megszűnik létezni.[26]

Gecse szerint “Isten egyeseket öröktől fogva – teljesen függetlenül cselekedeteik jóságától vagy rosszaságától – a mennyországra, illetve a pokolra szánt”.[27] amit a Róm 9,14-22-vel vél bizonyítani.[28] Az utolsó kenet a kereszténységet megelőző pogány babonákból állt össze,[29] a temetési szertartások és imádságok pedig teljesen értelmetlenek, még vallásos szemszögből is.[30][31]

Hénoch és Illés, akik a Biblia szerint a mennybe ragadtattak, nem léteztek.[32] A bibliai feltámadások kitalációk; Jézus nem támasztott fel senkit és maga sem támadt fel.[33]

A túlvilág-hit kialakulásánál egyetértőleg idézi Lenint,[34] a lélek-hit kialakulásánál pedig Engelst.[35]

Szerinte "a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (sic) győzelmével először számolták fel az ember ember által való kizsákmányolását",[36] végezetül pedig hitet tesz a marxizmus mellett:

„Mi marxisták a halál gondolatából és tényéből is az élethez merítünk erőt. Csak egy életünk van: ezt kell kihasználnunk, ebben kell építenünk és itt kell boldognak lennünk.”[37]

Gecse talán legnagyobb hatású munkája a Vallástörténeti kislexikon volt, mely több kiadást is megért.[38] A csoda szócikknél “filozófiai” és “tudományos” alapon tagadja hogy csodák léteznek, illetve egyáltalán létezhetnek.[39] A materialista, anyagelvű világnézetet hirdeti: “a világon semmi sincs, amit ne lehetne visszavezetni valamilyen anyagi eredetű okra, semmi sincs, ami külső, nem az anyag belső törvényeiből fakadó hatásra utalna.”[40] A kozmológiai érveket, melyek a világegyetem eredetéből következtetnek Isten létére, egyértelműen elveti és hamisnak tartja,[41] a legelső ajánlott irodalom amit ajánl, a marxista[42] Walter Hollitschertől a “Természettudományos világkép”c. mű. A metafizikai,[43] biológiai[44] és erkölcsi[45] istenérvek is hasonló sorsa jutnak nála.

Gecse Isten nevét következetesen kisbetűvel írja ("isten")[46] még az "atyaisten" (sic!) formában is,[47] kivéve amikor egy történelmi személynevén utal rá (pl Jahve).[48] Jézust továbbra is kitalált személynek tartja.[49] A lélek szócikknél az első ajánlott mű Szpirkin könyve,[50] amely egy marxista mű.[51][52]

Az ateizmus szócikknél megjegyzi, hogy a Marx előtti ateizmus "általában nem lehetett következetes".[53] A marxista valláskritika a valláskritikának lehető legmagasabb történelmi foka, közvetlen előzménye Feuerbach,[54] neki pedig előzménye a polgári valláskritika, mely "a valóságot a maga objektivitásában törekedett megragadni",[55] de egy adott ponton megragadt.[56]

Egyik utolsó műve a főszerkesztésével jegyzett Bevezetés a marxista valláselméletbe volt,[57] melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt megbízásából a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemek szakosító tanfolyama hallgatóinak részére írt, Horváth Pállal, Poór Józseffel, Gergely Jenővel és Kónya Istvánnal közösen.

MűveiSzerkesztés

  • A szerzetesség története, Seneca, Budapest, 1995 ISBN 9638038101
  • Bibliai történetek, Kossuth, Budapest, 1985, ISBN 9630926199
  • Vallástörténeti kislexikon, Kossuth, Budapest, 1983, ISBN 9630922185 [megj. 1]
  • Vallástörténet, Kossuth, Budapest, 1980, ISBN 9630915448
  • A marxista-leninista valláskritika fő kérdései, Budapest, 1978, ISBN 963091235X, Szikra Lapnyomda.
  • Valláskritika, Kossuth, Budapest, 1979
  • Történelem és kereszténység, Magvető, Budapest, 1977, ISBN 963270519X
  • Kérdések a vallásról, Móra, Budapest, 1975, ISBN 9631102025
  • Szöveggyűjtemény az ateizmus történetének tanulmányozásához, Kossuth, Budapest, 1970
  • Van-e túlvilág?, Kossuth, Budapest, 1963
  • Szentek, legendák, ereklyék, Gondolat, Budapest, 1963

Társszerzőként, társszerkesztőkéntSzerkesztés

  • A katolikus tanítás mai útjai, MTA Filozófiai Intézet, 1989, ISBN 9637065067
  • Izrael, Panoráma, Budapest, 1988, ISBN 9632433580 [megj. 2]
  • Bibliai kislexikon, Kossuth, Budapest, 1984, ISBN 9630924463
  • Etikai kislexikon, Kossuth, Budapest, 1984, ISBN 9630924447
  • A marxista valláskritika és egyházpolitika, Kossuth, Budapest, 1984
  • Marxizmus-kereszténység-protestantizmus, Valláselméleti szimpozion/Protestáns-marxista dialógus '82 Kossuth, Budapest, 1982
  • Szocializmus és vallás - Világosság melléklet az 1977. januári számhoz/A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának rendezésében 1976. október 25-27-én tartott tudományos konferencia előadásaiból. 1977, Világosság.
  • Bevezetés a vallástörténetbe, Kossuth, Budapest, 1976
  • Világnézeti és etikai kérdések, Kossuth, Budapest, 1974, ISBN 9630902303
  • Valláskritikai szöveggyűjtemény I-II. rész, Kossuth, Budapest, 1971
  • Valláskritika I. Kossuth, Budapest, 1971- Szakosító tanfolyam II. évfolyam I. félév/Jegyzet - A Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus esti egyetemek szakosító tanfolyam hallgatói részére.
  • A marxista-leninista filozófia alapjai II. Szemelvénygyűjtemény a történelmi materializmus témaköréből. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest 1970
  • Bevezetés a valláskritikába, Budapest, Kossuth, 1969-1970. jegyzet a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemek szakosító tanfolyam hallgatói részére.
  • Bevezetés a vallástörténetbe, Budapest, Kossuth, 1970. jegyzet A Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemek szakosító tanfolyam hallgatói részére/1. évfolyam 1. félév

SzerkesztőkéntSzerkesztés

  • Bevezetés a marxista valláselméletbe I-II., Kossuth, Budapest, 1987-88. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)
  • Bevezetés a marxista valláselméletbe szöveggyűjtemény., Kossuth, Budapest, 1988. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)

FordításaiSzerkesztés

  • Aquinói Szent Tamás: Collationes de decem praeceptis (Előadások a Tízparancsolatról) ISBN 9637666079
  • Aquinói Szent Tamás: Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról és a Tízparancsolatról ISBN 9637666168

MegjegyzésSzerkesztés

  1. sok kiadást megért a mű
  2. Bibl.-magy., történelmi fejezet

ForrásokSzerkesztés

  1. "Az élő anyag elhalásával (visszaváltozásával holt anyaggá) szükségképpen meg kell szűnnie az érzésnek és a gondolkodásnak is, vagyis a tovább élő lélek - a túlvilágba vetett hit alapja – képtelenség. Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág? 1963. 61. old
  2. A túlvilágról és Istenről alkotott nézeteit lásd alább.
  3. „Mi marxisták a halál gondolatából és tényéből is az élethez merítünk erőt. Csak egy életünk van: ezt kell kihasználnunk, ebben kell építenünk és itt kell boldognak lennünk.” Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág? 1963. 216. old.
  4. A Magyar Szocialista Munkáspárt megbízásából készült
  5. "Az elmondottak, egyéb megfigyelések, a belőlük tévesen levont következtetések alapján alakították ki a lélekhitet, illetve a lélek “természeté”-re vonatkozó hiteket - Van-e túlvilág?, Kossuth, Budapest, 1963. 12.old (továbbiakban: Gecse, 1962)
  6. A lélek- és túlvilághit ugyanabból a talajból sarjadt, mint az ősközösség többi vallási megnyilvánulása: az ősközösség vallásainak alapja a megfelelő tapasztalatok hiányából fakadó viszonylagos tájékozatlanság, tudatlanság és a termelési eszközök fejletlenségéből eredő félelem, bizonytalanság. - Gecse 1963. 16.old)
  7. "A bibliai történetek és személyek helyes értékelését az olvasó megtalálhatja Kriveljov: Könyv a bibliáról (sic!) (Kossuth Könyvkiadó, 1962) művében." Gecse 1962, 28. old
  8. Kriveljov fülszövege: "Ezzel a könyvvel a magyar olvasó olyan munkát kap a kezébe, amely a bibliai legendákat a tudományos elemzés módszerével alapos vizsgálat alá veszi. A szerző egységbe foglalja a Biblia tudományos kutatásának eddigi eredményeit, s annak marxista elemzését nyújtja. Szembeállítja a Biblia állításait a történettudomány, az archeológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történetszemlélet eredményeivel, tételeivel, s ezeknek a tudományoknak az alapján sorra dönti meg azokat. Feltárja a Biblia szövegében, következésképpen az egyház tanításában fellehető ellentmondásokat, s ezek összevetéséből bebizonyítja a Biblia tanítása az emberek alantas ösztöneire épít. Hiszen a felebaráti szeretet, a könyörületesség és a „ne állj ellen a gonosznak” (Máté evangéliuma) ismert bibliai tanításokkal szemben ott állnak a biblia alakjainak Isten sugalmazásából elkövetett kegyetlen tettei, a testvérgyilkosságok, s a „gonosznak”, a Biblia tanítását kétségbevonó személyeknek kíméletlen üldöztetése és megsemmisítése… Kriveljov könyve, amely a tudományos ismeretterjesztés példaképének tekinthető, kiomoly segítséget ad mindazoknak, akiket érdekel a vallás, a vallás történetének problémája – legyenek azok hívők vagy ateisták – abban, hogy megértsék a bibliai legendák valódi értékét a modern tudomány eredményeinek fényében." moly.hu
  9. Gecse, 1963. 29-30. old
  10. Gecse, 1963. 29-30. old
  11. Gecse, 1963. 36. old
  12. Az ajánlott olvasnivaló: Marx-Engels: a vallásról. Budapest, 1961, 250-273.
  13. "Nem maradt tehát más kiút a megfáradtak és megterheltek számára, mint valamiféle illuzórikus "kiút" választása." Gecse, 1963. 38. old
  14. Engels: A kereszténység történetéhez. In: Marx-Engels: A vallásról, 255. old. Idézi: Gecse 1963. 38-39.old.
  15. "az egész Jézus-történet a levegőben lóg, és legkisebb történeti alapja sincsen" - Gecse 1963. 156.old
  16. "A jelenések könyve még nem tud Jézus földi életéről, nem is közöl abból egyetlen részletet sem. Főszereplője egy kozmikus lény, aki mint “égi bárány” figyelő és irányítja a világtörténelem eseményeit és mint ilyen fogja megítélni az egész emberiséget. Azok a kifejezések, melyek a bárányt mint “Dávid sarjadékát”, gyökerét és ivadékát vagy mint az ember fiát emlegetik aki egy vértől ázott ruhában mutatkozik, tulajdonképpen az Izaiás-féle negyedik ún. Ebed-Jahve dal kifejezési és gondoltai, nem pedig egy valóságosan élt és szenvedett megváltó “életrajzi adatai”. - Gecse, 1963. 40. old.
  17. "a II. Évszázad második felétől kezdődőleg a világ végének bekövetkezését - kénytelen-kelletlen - a távoli időre helyezik át. Az eddig “égi bárányként” szereplő, kozmikus, túlvilági, eljövendő megváltó földön járt isteni emberré (sic!) válik, akinek ettől kezdve gombamódra keletkeznek – egymásnak ellentmondó – életrajzai is." Gecse 1963. 47.old.
  18. A Jézus életrajzi adatai körül tapasztalható zűrzavar és bizonytalanság annak bizonysága, hogy az evangéliumok Krisztusa a valóságban sohasem élt. Ez nem zárja ki, hogy az evangelisták által felvázolt legendás Jézus “életé”-ben (sic!) lehetnek olyan mozzanatok, amelyek valakinek vagy valakiknek reális cselekedeteit és reális sorsát őrzik. Gecse, 1963. 157
  19. "a népi fantázia e valóságos, történelmi alakokat korán körülvette mitikus, legendás történetekkel, egymással összeolvasztotta őket, sőt egészen új, képzeletbeli alakokat is szült." Gecse i. m. 158
  20. „Jézus életének egyik leginkább kiszínezett részlete a mennybemenetel (...) Közismert pogány és zsidó mennyberagadtatási hiedelmek alapján meg is született Jézus életének a mennybemenetelről szóló részlete (Vö. Hénoch és Illés "esetét")” - Gecse 1963. 159. old.
  21. "Láttuk, hogy már a korai keresztény elképzelések is csak illuzórikus megoldást nyújtottak a kizsákmányolt tömegeknek, mert nem valóságos tettekre ösztönözték őket. Álomvilágba ringatták az elnyomottakat, és így közvetve, öntudatlanul a hatalmasok malmára hajtották a vizet." Gecse 1963. 50 old
  22. "A hatalommal való kiegyezés után azonban az uralkodó osztályok tudatosan hatalmuk fenntartására és megszilárdítására használták fel az elnyomott tömegek másvilágba, pokolba és mennyországba vetett hitét." Gecse 1963. 50 old
  23. Gecse 1963. 50.old
  24. Gecse 1963. 54. old
  25. E szót Gecse általában idézőjellel írja: “lélek” – pl 54. oldalon a fejezet címe: Az ember “lelke”.
  26. "az élő anyag elhalásával szükségképpen meg kell szűnnie az érzésnek és a gondolkodásnak is, vagyis a tovább élő lélek, - a túlvilágba vetett hit alapja – képtelenség. Gecse 1963. 61. old
  27. Gecse 1963. 63.old
  28. Gecse 1963. 64.old
  29. Gecse 1963. 64. old
  30. "ezek a tanítások teljesen értelmetlenek és céltalanok – éppen a hittan tanítása alapján. Ha ugyanis isten (sic) a halál pillanatában már elvégezte az ítéletet (…) teljesen fölösleges napokkal később mindenféle könyörgés és esedezés." Gecse 1963. 66. old
  31. Lásd még e tárgyban: Tisztítóhely.
  32. "Az ókori vallások mítoszai tele vannak mennybe és pokolra (alvilágra) szálló hősökkel és félistenekkel. Ahogyan ezek utazásai a mítoszalkotó képzelet szüleményei, úgy Hénoch és Illés mennybemenetelének “története” is a fantázia terméke. Egyébként sem Hénoch, sem pedig Illés nem történeti személy. Illés Héliosz napisten bibliai kiadása, “mennybemenetele” pedig nem más, mint valamelyik régi Nap-mítosz maradványa.” Gecse 1963. 72.old
  33. "A tudományos bibliakritika általánosan elfogadott és bebizonyított eredményeire való hivatkozással megemlítjük, hogy az idézett csodás halott-támasztások sohasem történtek meg a valóságban." Gecse 1963. 77.old
  34. "A kizsákmányolt osztályoknak a kizsákmányolók elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége elkerülhetetlenül kiváltja a földöntúli jobb életbe vetett hitet, éppúgy, mint ahogyan a vadembernek a természet elleni harcában megnyilvánuló erőtlensége kiváltja az istenekbe, ördögökbe, csodákba és más effélékbe vetett hitet" - Lenin művei 10. köt Szikra 1954, 73. old, idézi: Gecse 1963. 191.
  35. Marx-Engels: Válogatott művek. II. köt. Szikra 1949, 364.old.
  36. Gecse 1963. 195
  37. Gecse 1963. 216. old.
  38. Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, Kossuth, Budapest, 1983 (Továbbiakban: Gecse, 1983.)
  39. "A haladó filozófusok minden időben ellentéteben állottak a vallások csodahitével (…) tény az is, hogy hogy soha egyetlen csodálatos eseményről sem lehetett bebizonyítani a természetfölötti eredetet, a tudományos szemléletmód pedig elvileg sem engedi meg a csodák lehetőségét." - Gecse, 1983. 78. old
  40. Gecse, 1983. 78. old
  41. Gecse, 1983. 199-201. old
  42. német wikipédia, Walter Hollitscher szócikk: Walter Hollitscher (* 16. Mai 1911 in Wien; † 6. Juli 1986 in Wien) war Philosoph, Marxist, Volksbildner, Publizist und Psychoanalytiker.
  43. Gecse, 1983. 218-19
  44. Gecse, 1983. 61-62
  45. Gecse, 1983. 107-08
  46. Gecse, 1983. 156. old
  47. Gecse 1983, 46. old
  48. Gecse 1983. 163. old
  49. „Az evangéliumok forrásértéke viszont rendkívül csekély, részben mivel több emberöltővel keletkeztek, részben pedig azért, mert nem is történeti igénnyel készültek, hanem teológiai célok szolgálatában állottak, és aszerint, hogy zsidó vagy pogány jellegű gyülekezetekben keletkeztek, a zsidó messiás-király, Jahve szenvedő szolgája vagy meghaló és feltámadó istenek mítoszaiból állították össze azokat.” Gecse 1983. 167. old
  50. A. Szpirkin: A tudat eredete. Gondolat, Budapest, 1963 Fordította: Józsa Péter
  51. Gecse 1983. 156. old
  52. Szpirkin könyvének fülszövege: „A marxizmus-leninizmus klasszikusai mindig igen fontosnak tartották a tudat keletkezésének problémáját; úgy vélték, hogy e probléma tudományos kidolgozása számunkra jelentős eszköz a dialektikus materialista világnézet kialakításában, a vallásos hiedelmek elleni harcban. A könyv, amelyet itt az olvasó figyelmébe ajánlunk, rendszeresen kifejti e bonyolult és fontos probléma valamennyi lényeges mozzanatát. A szerző igen olvasmányosan, nagy tényanyag felhasználásával mutatja be, hogyan született meg a munka és a termelési viszonyok alapján az emberi tudat és öntudat, hogyan alakultak ki a társadalmi tudat különböző formái: az erkölcs, az esztétika, a vallás, majd a tudomány és a filozófia. A munka behatóan foglalkozik a logikai kategóriák eredetének kérdésével, megvizsgálja hogyan keletkezett a minőség, a mennyiség, a tér, az idő, az okság, a cél és a törvény fogalma. – Mindezeket a problémákat világosan és meggyőzően fejti ki, s így széles körű olvasótábor számára teszi hozzáférhetővé érdekfeszítő munkáját.” moly.hu
  53. Gecse 1983. 46. old
  54. „Mivel Feuerbach nem ismerte fel, hogy az ember társadalmi lény s lényegét csak a történelem folyamatában a gyakorlat révén valósíthatja meg, nem volt képes a vallás történelmi-társadalmi szerepének feltárására és a vallás történelmi megközelítésére sem, amely nélkül pedig nem adható felelet arra a kérdésre, hogy miért idegeníti el az ember a vallásban saját nembeli lényegét. Erre a kérdésre a feleletet a marxista valláskritika adja meg, amelynek Feuerbach - minden korlátozottsága ellenére - közvetlen előfutárának tekinthető.” Gecse 1983. 121. old
  55. Gecse 1983. 263. old
  56. „A korai polgárságnak a mechanikus materializmus talaján létrejött ateizmusa - minden gondolati értéke mellett - nem lehetett következetes, mert nem volt képes a passzívnak felfogott anyag mozgását elégséges módon megmagyarázni, még kevésbé a történelem változásait, az emberi cselekvés valóságos szerepét megérteni, lehetőséget adva ezzel az istenhit számára. E következetlenségeket a dialektikus és történelmi materializmus talaján kibontakozó marxista valláskritika küszöbölte ki a későbbiek során.”- Gecse 1983. 263. old
  57. Bevezetés a marxista valláselméletbe I-II., Kossuth, Budapest, 1987-88. (Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Szakosított Tagozat Továbbképző Tanfolyam sorozat)

További információkSzerkesztés

  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Napút. Évkönyv 2002, Irodalom, művészet, környezet. Hatvan jeles hetvenes. Bp., Masszi Kiadó, 2001.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Főbb művei