Gerdályi erődtemplom
A gerdályi erődtemplom a 13. században emelt, a 19. század közepén alapjaiból újjáépített szász evangélikus erődtemplom a Szeben megyei Gerdályon. Miután a falu a 21. század elején elnéptelenedett, a templom is romos állapotba került.
| Gerdályi erődtemplom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | evangélikus |
| Építési adatok | |
| Építése | 13. század |
| Rekonstrukciók évei | 1858 |
| LMI-kód | SB-II-a-B-12391 |
| Elérhetőség | |
| Település | Gerdály |
| Elhelyezkedése | |
 Gerdályi erődtemplom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 51′ 35″, k. h. 24° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 35″, k. h. 24° 44′ 11″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerdályi erődtemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Gerdályt és papját legelőször az 1330-as évekre vonatkozó pápai adójegyzék említi, de feltételezhető, hogy a falu a szászok első letelepedési időszakában, a 12. században, de legkésőbb a 13. században alakult, és valószínűleg ekkor épült első temploma is. 1520-ban támogatást kapnak a nagyszebeni kincstártól várfalak és tornyok emelésére, és a templom átépítésére.[1] 1638–1639-ben többször is felkereste Haller Gábor főgenerális, és szorgalmazta a falak megerősítését.[2]
A 19. századra a középkori, gótikus templom olyan rossz állapotba került, hogy 1816-ban lebontásáról döntöttek, azonban pénzhiány miatt csak 1850 körül került erre sor. 1858-ra készült el az új templom, nyugati oldalán toronnyal. A várfal délnyugati tornyát 1846-ban átépítették kapuerőddé és raktárrá.[1][2]
A templomon és az erődítményen 1964-ben és 1987-ben végeztek felújításokat, de a slendrián munka miatt a délkeleti torony még 1987-ben leomlott. A szászok 20. századi kivándorlása és a falu 21. századi elnéptelenedése következtében a templom romos állapotba került.[1][3]
Leírása szerkesztés
A csarnoktemplom klasszicista stílusú, ablakai ívesek, meredek piramistetővel rendelkező tornya nyugati oldalán van. A hajót lapos stukkómennyezet fedi, a szentély félkörös záródású apszissal végződik, a hajót és a szentélyt pedig félköríves diadalív választja el. A nyugati oldalon téglából épített galéria van.[1]
Barokk, architrávos oltára 1736-ban készült, a fő oltárkép Jézus keresztre feszítését ábrázolja Jánossal és Máriával, a képet pedig pilaszterek és íves oszlopok szegélyezik. A középső rész külső oldalán egy kis ovális kép látható, amely Mózest ábrázolja a törvénytáblákkal és Jézust földgömbbel a kezében. Az oltár díszítését Lombok, virágok, angyalfejek, vázák és medalionok egészítik ki, és a feltámadt Jézust ábrázoló faszobor koronázza.[1]
Tíz regiszteres orgonáját Johannes Prause építette 1782-ben, eredetileg a keresztényfalvi erődtemplom számára; 1842-ben került a gerdályi erődtemplomba. Középső részét a belmagasság hiánya miatt megrövidítették, amely rontotta kinézetét. 1879-ben Hörbiger, 1926-ban Wegenstein javította. A templom nagyharangját 1803-ban öntötték Johann Pauli műhelyében, a középső és a kis harangot pedig 1921-ben öntötte Schieb Nagyszebenben. A szószék, a keresztelőmedence és a padok a 19. század közepéről származnak.[1]
16. századi erődítménye téglalap alaprajzú, eredetileg négy saroktoronnyal, melyek közül a délkeleti összeomlott. A délnyugati tornyot 1846-ban J. Angermann mérnök tervei alapján a megerősített templom kapujává alakították át, melyet szalonna- és gyümölcstárolóként is használtak.[1]
Képek szerkesztés
-
Délkeletről -
Az északkeleti torony -
A kapuerőd (balra) -
1900 körül
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f g Fabini 256–257. o.
- ↑ a b Jamrik Levente: Az összedőlés határán Erdély legszebb tündérfalva és erődtemploma. index.hu, 2021. december 10. (Hozzáférés: 2023. november 13.)
- ↑ Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag, 39–40. o. (2017). ISBN 9783946954040
Források szerkesztés
- ↑ Fabini: Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224
További információk szerkesztés
- Gürteln. kirchenburgen.org. (Hozzáférés: 2023. november 13.)
- Karczag Ákos; Szabó Tibor. Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest: Semmelweis, 637–638. o. (2010). ISBN 9789639879607
.svg){kind=small}