Gergő Endre
Gergő Endre, 1905-ig Greiner, névváltozata: Gergő András (Szeged, 1894. december 17.[1] – Budapest, 1944. július 15.)[2][3] pszichológus, Gergő Zoltán (1893–1975) közgazdász, egyetemi tanár testvére.
| Gergő Endre | |
| Született | Greiner András 1894. december 17. Szeged |
| Elhunyt | 1944 (49-50 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Schwartz Mária (h. 1924–1944) |
| Foglalkozása | pszichológus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Gergő (Greiner) Emil (1855–1918) államvasúti hivatalnok és Ausländer Gizella (1868–1927) gyermekeként született zsidó családban.[4] Középiskolai tanulmányait 1905 és 1911 között a Kegyes-tanítórendek Vezetése Alatt Álló Szegedi Városi Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója lett. Három év után abbahagyta jogi tanulmányait és kereskedelmi levelező lett. Húsz éves korától tudományos irányba terelődött az érdeklődése és esztétikát tanulmányozott, majd a pszichológia felé fordult. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosságon működött.
1924. február 26-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Schwartz Máriával (1904–1944).[5]
Első művében, az 1925-ben megjelent Materialista lélektanban Edmund Husserl idealista filozófiai nézeteit vitatta. Ezután sorra jelentek meg tanulmányai, elsősorban a Magyar Pszichológiai Szemlében, melynek munkatársa volt. 1931-ben tagja lett a Magyar Pszichológiai Társaságnak. Az 1930-as években kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal.
1944-ben feleségével és tizennyolc éves lányával együtt a nyilasok kivégezték.
Főbb művei szerkesztés
- Materialista lélektan. (Budapest, 1925)
- A hétköznapok erőfecsérlése (utópia). (Nyugat, 1927, 10.)
- A csevegés esztétikája. (Nyugat, 1929, 19.)
- A reklám dicsérete. (Századunk, 1930)
- Az élet az én művem. (Budapest, 1931)
- Az érzéklet fejlődése struktúra és fázis szerint. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1931, 3–4.)
- A lélektani struktúravizsgálatok módszeréhez. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1933, 1–2.)
- Az érzékletek fázisrendszere. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1934, 1–2.)
- A halhatatlan ember. (Budapest, 1934)
- A tudat fiziológiai alapjairól. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1935, 1–2.)
- Az akarat fiziológiai elemzése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1936, 1–4.)
- Physiologie des Bewusstseins (Zürich-Leipzig, 1939)
- A tehetség elméletéhez (Magyar Pszichológiai Szemle, 1940, 1–4.)
- Az utolsó három német pszichológiai kongresszus (1934–1936–1938) (Magyar Pszichológiai Szemle, 1940, 1–4.)
- A dialektikus lélektan és nevelés. (Budapest, 1942)
- Bevezetés a dialektikába. (Budapest, 1944)
- Válogatott pszichológiai munkái (bevezetőt írta Gönyei Antal, sajtó alá rendezte és a bibliográfiát készítette Solymosi Zsuzsanna, Budapest, 1973)
Fordítása szerkesztés
- Kretschmer, Ernst: Orvosi lélektan. Fordította: Gergő Endre (Novák kiadás, Budapest, 1943)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 148/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a rákoscsabai állami halotti akv. 82/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ Bejegyezve a Gödöllői Járásbíróság 1949. április 5-én kelt Pk. 12086/1948/5. sz. jogerős holttányílvánító végzése alapján.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség házassági akv. 14/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 204/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- (1961) „A dialektikus materialista pszichológia egy magyarországi úttörőjéről”. Magyar Pszichológiai Szemle (Magyarország) (3). (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8