Gideon Szaár

izraeli politikus

Gideon Szaár (héberül: גדעון סער, Tel-Aviv, 1966. december 9. –) izraeli jogász, politikus, a Kneszet tagja (20032014, 20192020), az Új Remény – Egység Izraelért párt alapító elnöke (2020-tól).

Gideon Szaár
Gideonsaar.jpg
az Új Remény – Egység Izraelért Párt elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2020. december 8.
Izrael igazságügyi minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. június 12.
Előd Beni Ganc
Izrael belügyminisztere
Hivatali idő
2013. március 18. 2014. november 5.
Előd Eli Jisai
Utód Gilád Erdán
Izrael oktatási minisztere
Hivatali idő
2009. március 31. 2013. március 18.
Előd Juli Tamir
Utód Sáj Pirón

Születési név גדעון משה סרצ'נסקי
Született 1966december 9. (55 éves)
Tel-Aviv
Párt Likud
Új Remény – Egység Izraelért

Házastársa Geula Even-Sa'ar (2013–, feleség)
Gyermekei Alona Sa'ar
Foglalkozás jogász
politikus
Iskolái Tel-Avivi Egyetem
Vallás zsidó vallás

Díjak
  • Officer of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Commander of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Order of Civil Merit
A Wikimédia Commons tartalmaz Gideon Szaár témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1966-ban született Tel-Avivban, anyja buharai származású tanárnő, apja Argentínából bevándorolt gyermekorvos,[1] aki abban a kibucban dolgozott, ahol Dávid Ben-Gúrión visszavonulva lakott.[2] Tinédzserként csatlakozott az ultranacionalista Tehija mozgalomhoz, amely – az 1979-es egyiptomi–izraeli békemegállapodás után – a Sínai-félszigeten lévő zsidó telepek evakuálása ellen tiltakozott. A hadseregben hírszerzőtisztként szolgált, majd a Tel-Avivi Egyetemen politológiát és jogot tanult. Újságírókét és ügyvédként dolgozott, 1995-ben pedig a főügyész tanácsadója lett.

Benjámín Netanjáhú – az első kormányzásának utolsó hónapjaiban – miniszterelnöki kabinettitkárrá nevezte ki (1999), majd ugyanezt a posztot töltötte be Aríél Sárón alatt is 2001 és 2002 között.[3] 2003-ban beválasztottak a Kneszetbe, melynek 2006 és 2009 között alelnöke volt.[4] Netanjáhú kormányában előbb megkapta az oktatási tárcát (2009),[5] 2013 márciusában pedig belügyminiszter lett.[4]

2014-ben – családi okokra hivatkozva – lemondott miniszteri posztjáról és képviselői mandátumáról is, de pár év szünet után, 2017-ben visszatért a politikába,[3] azzal a szándékkal, hogy megszerezze a Likud elnöki pozícióját.[6] 2019-ben ismét mandátumot szerzett, s még abban az évben kihívta Netanjáhút a Likudon belüli kormányfőjelölti választáson, melyet elvesztett.[3] 2020-ban – sorban a második sikertelen kormányalakítással végződő választás után – pártvezetői választást követelt, de ismételten alulmaradt Netanjáhúval szemben, majd az év végén kilépett a pártból és új pártot alapított Új Remény – Egység Izraelért néven.[6] A 2021-es választásokon a párt hat helyet szerzett.[7]

2021 júniusában igazságügyi miniszter lett Naftáli Benet kormányában.[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gideon Saar’s biography (angol nyelven). gideonsaar.com. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  2. Neuman, Efrat: In the Name of Zionism, Change Your Name (angol nyelven). haaretz.com, 2014. április 17. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  3. a b c Kontúr. Gideon Szaár, az izraeli jobboldal puccsistája. In.: HVG. XLIII. évf., 2021/2. (2166.) szám, 31. oldal, ISSN 1217-9647
  4. a b The career of Gideon Sa'ar (Israel Ministry of Foreign Affairs website) (angol nyelven). mfa.gov.il. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  5. Dickter, Adam: Getting Israel Back On Track (angol nyelven). jewishweek.timesofisrael.com, 2012. augusztus 21. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  6. a b Nagy Gabriella: Netanjahu riválisa új pártot alapít (magyar nyelven). neokohn.hu, 2020. december 8. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  7. Israeli Electoral History: 2021 Election to the 24th Knesset (angol nyelven). Jewish Virtual Library. (Hozzáférés: 2021. április 4.)
  8. Wootliff, Raoul: Bennett sworn in as prime minister, unseating Netanyahu after 12 years in power (angol nyelven). The Times of Israel, 2021. június 13. (Hozzáférés: 2021. június 15.)