Giewont

Giewont Lengyelország egyik leghíresebb hegye. A Nyugati-Tátrában fekszik a Tátrai Nemzeti Park területén. a Zakopanéba látogató turisták kedvelt célpontja. Három hegycsúcsa a

  • Kis-Giewont (Mały Giewont 1728 m)
  • Nagy-Giewont (Wielki Giewont 1895 m)
  • Hosszú-Giewont (Długi Giewont 1867 m)
Giewont
A Giewont dél felől
A Giewont dél felől

Magasság1895 m[1]
Hely Lengyelország, Kis-lengyelországi vajdaság
HegységLiptói-havasok, Tátra, Északnyugati-Kárpátok
Relatív magasság170 m
Legmagasabb pontNagy-Giewont (1895 m)
Elhelyezkedése
Giewont (Tátra)
Giewont
Giewont
Pozíció a Tátra térképén
é. sz. 49° 15′ 02″, k. h. 19° 56′ 02″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 02″, k. h. 19° 56′ 02″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Giewont témájú médiaállományokat.

Nagy-Giewont és Hosszú-Giewont csúcsait a mély Csorba-nyílás (Szczerba, 1823 m) választja el egymástól.

A Giewont észak oldala egy nagyon meredek, szinte függőleges 600-650 m magas mészkőfal, mely a Tátrai Nemzeti Park szabályozása miatt se turisták, se hegymászók által nem látogatható.

A hegyre tekintők egy alvó lovagot vélnek felfedezni, kinek a feje a Nagy-Giewont, teste pedig a Hosszú-Giewont.

Egy legenda szerint a Giewonton található barlangokban II. Boleszláv, más néven Merész Boleszláv király (lengyelül Bolesław Śmiały) lovagjai alszanak, akik majd akkor ébrednek fel mikor Lengyelország veszélyben lesz és szükség lesz rájuk.

Kereszt szerkesztés

 
Túrázók a keresztnél
 
A Giewont északról, Zakopane felől

1900-ban a világon több helyen is, többek között Olaszországban a Vezúvon is, kereszteket állítottak hegycsúcsok tetején. Néhány ott lakó gorál a helyi pap segítségét kérte egy ehhez hasonló kereszt felállításához.

Mivel azt szerették volna, hogy a kereszt jól látható legyen Zakopanéból ezért először próbaképpen egy fakeresztet állítottak fel. Ennek magassága 10,5 m lett, és jól látható volt. A végleges keresztet Krakkóban rendelték meg. Ennek magassága 17,5 m melyből 2 méter a sziklában van. Az elkészült keresztet 400 darabban vonattal szállították Zakopanéba. A kereszt összesen 1819 kg-ot nyom.

A kereszt darabjait 1901. július 3-án vitték fel 500 önkéntessel és 18 szekérrel, majd 6 napon át szerelte össze a keresztet készítő mester a munkásaival és 6 gurállal. A keresztet 1901. augusztus 19-én megszentelték.

A jelenleg is látható kereszt 15 m magas és 5,5 m széles 1975-ben a kereszt fel lett újítva: le lett festve korrózió ellen és kijavították a talapzatát.

2005-ben II. János Pál pápa temetésekor néhány lelkes fiatal a szeles idő ellenére felcipelt egy elektromos generátort, pár halogén lámpát és kivilágította a keresztet.

Érdekesség szerkesztés

A gorálok szerint a hegy gerince északi irányból olyannak tűnik, mint egy fekvő ember oldalnézetből. A monda szerint egy óriási lovag alvó, sziklába dermedt teste az. A legenda úgy tartja, hogy ha a hegyvidéken lakó gurálokat nagy veszély fenyegeti, akkor a lovag felébred, és a segítségükre siet.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. peakbagger.com
  2. Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 75. oldal. ISBN 963-2432-037

Források szerkesztés