Giuseppe Sarti
Giuseppe Sarti (Faenza, 1729. december 28. – Berlin, 1802. július 28.) olasz zeneszerző.
| Giuseppe Sarti | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1729. december 28. Faenza |
| Elhunyt | 1802. július 28. (72 évesen) Berlin |
| Pályafutás | |
| Műfajok |
|
| Hangszer | orgona |
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Sarti témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésFőleg Bolognában Martini atyától tanult. Már 22 éves korában előadták első dalművét: Pompeo in Armenia, rendkívüli sikerrel, amilyent későbbi művei 25 évig nem értek el. 1756-ban Koppenhágába hívták a trónörökös énektanárául és királyi karnagyul; nehány év múlva hazatért. 1769-ben Londonban hiába próbált szerencsét, csak tanítgatott és kiadott egy füzet jeles zongoraszonátát: Three sonates for the harpsichord. 1770-ben Velencében mint a Conservatorio dell'Ospedaletto igazgatója, az Angliába hívott Sacchini utóda lett, 1779-ben pedig Milánóban dómkarnagy; e korból valók 6-9-szólamú miséje, misereréje, zsoltárai, motettái. II. Katalin 1784-ben Szentpétervárra hívta udvari zeneigazgatóul; nehány év múlva kegyvesztetté lett és Potemkinnek egy ukrajnai falujában énekiskolát nyitott. 1793-ban visszanyerte a cárnő kegyeit, 15 000 rubel kárpótlást és 35 000 rubel évdíjat kapott és Jekatyerinovszlavban konzervatóriumot állított. Csakhamar főnemesi rangot és birtokokat nyert. 42 dalműve közül a Fra i due litiganti il terzo gode (1780-ból) sokáig volt népszerű; Come un agnello című operájának egy áriáját Mozart a Don Juan II. Finaléjában, valamint zongorára írt változataiban hódolat jeléül felhasználta.
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
