Glavica (Bosanska Krupa)

falu Bosznia-Hercegovinában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 28.

Glavica kihalófélben levő szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.

Glavica
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBosanska Krupa
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség7 fő[1]
Népsűrűség1,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,4 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 01′ 14″, k. h. 16° 13′ 08″45.020556°N 16.218889°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 14″, k. h. 16° 13′ 08″45.020556°N 16.218889°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 34, közúton 57 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 15, közúton 21 km-re északra levő dombos, erdős területen, a Glodina-patak völgyében fekszik.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 118 7
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 0
Összesen 119 7

Története

szerkesztés

A mára szinte kihalt településen a középkorban még élénk élet folyt. A falu temploma a Mala- és Velika Dabrina patakok összefolyásánál állt, ahol alapfalai és egykori temetőjének maradványai ma is megtalálhatók.[4] A középkori település valószínűleg a török hódítás során, 1575 és 1578 között pusztult el. Ekkor sokan vándoroltak ki az északi horvát vidékekre. A törökök a lepusztult településre Limből és Ibarból telepítettek be szerb családokat, míg a mai nép többsége a közeli szerb falvakhoz hasonlóan a 19. században érkezett Likából és Dalmáciából. A 20. század közepén még népes falu lakossága a század második felében rohamos csökkenésnek indult. 1971-ben még 224, 1981-ben 157, 1991-ben 119 lakosa volt. Sorsát a boszniai háború pecsételte meg, amikor környékén súlyos harcok folytak és a győztes bosnyák csapatok elől a szerb lakosság többsége elmenekült. 2013-ban már csak 7 lakos élt a településen.

Nevezetességei

szerkesztés

Középkori templomának maradványai a Mala- és Velika Dabrina patakok összefolyásánál. A templom kelet-nyugati tájolású volt, hosszabbik oldala 10 méter, a rövidebbik 8 méter volt. Mára csak alapfalai látszanak. A maradványokat a bosnyák régész, Branka Raunig azonosította.[4]

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
  3. a b Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 2.)

További információk

szerkesztés