Főmenü megnyitása

Gombaszög (szlovákul: Gombasek) Szalóc településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Gombaszög
Jaskinia Gombasecka 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gombaszög (Szlovákia)
Gombaszög
Gombaszög
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 15″, k. h. 20° 27′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 15″, k. h. 20° 27′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszög témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Rozsnyótól 11 km-re, délnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A középkori pálos kolostor romjai. A Szalóchoz közeli Sajó menti települést az Ákosok alapították. A területet már az 1243-as határjárás is nevezetes helyként említi. Neve legkorábban 1371-ben fordul elő, de valószínű, hogy a 14. század eleje táján a mellette fekvő rév védelmére telepítették. Egyike volt a német jog alapján alapított településeknek.

1371-ben a Csetnekyek megalapították az ottani pálos kolostort, majd azt követően az egész helység a pálosoké lett. 1555-ben Bebek György elfoglalta és a kolostort várrá alakíttatta. 1566-ban ezt a császári hadakat vezető Schwendi Lázár foglalta el és rövidesen a várral együtt a falut is elpusztították. Azóta puszta és a későbbiekben inkább az ott űzött ipari tevékenységéről vált ismertté.

Az 1700-as években a családjának nemességet szerző Hámos Pálnak volt ott és a szomszédos Szalóc faluban vasolvasztója. Egy ideig az Eszterházy és a Ragályi családok voltak a földesurai, majd a 19. századra már a gróf Andrássy család tulajdonába került, akik 1945-ig birtokolták. 1828-ban 5 házában 27 lakos élt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Gombaszeg, puszta, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Végtelke és Szalócz közt; 38 kath., magyar lak., s egy vashámorral. Hajdan itt kolostor volt, melly későbben meg is erősítetett. F. u. h. Eszterházy."[1]

Területe 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott; 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A település nevezetes üdülőhely cseppkőbarlanggal. 1525 méter hosszú cseppkőbarlangját 1951-ben rozsnyói szlovák barlangászok egy csoportja fedezte fel. Jelenleg egy 285 méternyi szakasz látogatható. Egyedülálló szalmacseppkövei elérik a 3 méter hosszúságot is.
  • Gombaszögi Nyári Tábor.
  • Pálos kolostora a 14. században épült, a 17. században a császári sereg lerombolta. Romja a vidék egyik legjelentősebb kolostorának egyedüli látható emléke.
  • Későbarokk kúriája a 18. században kialakított jövedelmező uradalom központjaként szolgált. A romos állapota ellenére is szemrevaló, rokokó díszítések nyomait mutató épületben hosszú évtizedeken át a területen gazdálkodó helyi termelőszövetkezet irodái működtek. Megszűnése után mind a kúria, mind pedig a körülötte álló, figyelemre méltó régi gazdasági épületek megállíthatatlannak látszó gyors romlásnak indultak. Az épület jelenleg is szerepel a műemléki lajstromban és műemléki védettséget élvez. Díszes rokokó stílusú kovácsolt ablakrácsait ellopták a fosztogatók.
  • Az elképesztő állapotban lévő látnivalókat kínáló területen jelentős történelmi és építészeti emlékek pusztulnak. Az út túlsó oldalán pedig a megye utolsó vashámorának műemléki védettség alatt álló épülete viaskodik az enyészettel.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Tököly Gábor: Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben I. Somorja: Méry Ratio. 2003.