Grail Erzsi
Tordai/Torday Grail Erzsi/Erzsébet Veronika (Torda, 1862. március 11. – Budapest, 1945. június 12.[5]) tanítónő, szavalóművész.
| Grail Erzsi | |
| Született | Grail Erzsébet Veronika 1862. március 11.[1][2] Torda[1][3][2] |
| Elhunyt | 1945. június 12. (83 évesen)[4] Budapest XI. kerülete[4] |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (1887 – 1888. január 9., színészet) |
| Halál oka | végelgyengülés |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Szülei: Grail Károly és Hitner Janka voltak.[5] Először a nagyszebeni apáczáknál tanult. A kolozsvári tanítóképzőt végezte el. 1881–1884 között megszerezte a polgári iskolai tanítói oklevelet Budapesten, Zirzen Janka keze alatt. Beiratkozott a színiiskolába is, de tanulmányai befejezésére nem volt pénze. 1885-ben Nagyváradon vállalt tanítói állást. 1888-ban lemondott tanítói állásáról, s Bécsbe ment színművészetet tanulni. 1889-ben megválasztották a Coburger Vortragverband előadójának. 1897-ben, Budapesten az Erzsébet Nőiskola polgári tanítónőképzőben előadóművész tanszéket biztosított számára, hogy külföldi előadásait megtarthassa. 1923-ban nyugdíjba vonult. 1931-ben Budapesten élt.
Ausztriában és Németországban mint előadó- és szavalóművész, hosszabb turnét tett, mindenütt a magyar irodalmat és költészetet népszerűsítette. Ő maga is fordított németre verseket Arany Jánostól, Gyulaitól, Tompa Mihálytól és Szász Károlytól.
Művei szerkesztés
- Blüther der ungarischen Dichtkunst (Berlin, 1890)
- A tél tündére. Játék versben (Zene: Gáll Anna; Budapest, 1898)
- Erzsébet és Hungária (Drámai költemény, Budapest, 1899)
- A kereszt (Budapest, 1903, 1917)
- Dr. Gyógykúti Elvira med. univ (Tréfás jelenet; Budapest, 1906, 1912)[6]
- A nap szakai (Vezér- és szövegkönyv; Budapest, 1907)
- A tudományok ábécéje. Allegórikus játék versben (Budapest, 1907)
- Iskolai és családi ünnepélyekre alkalmas költemények (Összeállította; Budapest, 1911-1912)
- Villásyné villájában (Bohózat 1 felvonásban, Budapest, 1911)
- Virágálom (2. kiadás; Budapest, 1911)
- Noé galambjai. Allegórikus játék versben (Budapest, 1911)
- Hungária leányai a hazáért. Allegórikus életkép (Budapest, 1914)
- Honmentők (Budapest, 1914)
- Bornemisza Nusi egy órai uralma (vígjáték, Budapest, 1915)
- Boldog Marillac Lujza koszorúja (Budapest, 1920)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Landesarchiv Thüringen
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580-1918)
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 1222/1945. folyószám alatt.
- ↑ Ebből egy részlet Anyák szíve címmel is megjelent.
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar katolikus lexikon
- Magyar Színházművészeti Lexikon
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
További információk szerkesztés
- Magyar asszonyok lexikona. Összeállította, előszóval és történelmi résszel ellátta: Bozzay Margit. Budapest, 1931.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.