Großschönau (Ausztria)

mezőváros Ausztriában

Großschönau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gmündi járásában. 2018 januárjában 1211 lakosa volt.

Großschönau
A Szt. Leonhard-templom
A Szt. Leonhard-templom
Großschönau címere
Großschönau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gmündi járás
Irányítószám 3922
Körzethívószám 02815
Forgalmi rendszám GD
Népesség
Teljes népesség1211 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság681 m
Terület41,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Großschönau (Ausztria)
Großschönau
Großschönau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 39′, k. h. 14° 56′Koordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 14° 56′
Großschönau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Großschönau témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Großschönau a Gmündi járásban
 
Engelstein kastélya
 
A plébánia

Großschönau Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) nyugati részén fekszik, a Purkenbach patak mentén. Területének 37%-a erdő. Az önkormányzat 13 települést egyesít: Engelstein (108 lakos 2018-ban), Friedreichs (71), Großotten (118), Großschönau (340), Harmannstein (104), Hirschenhof (27), Mistelbach (63), Rothfarn (76), Schroffen (54), Thaures (89), Wachtberg (32), Wörnharts (94) és Zweres (35).

A környező önkormányzatok: nyugatra Bad Großpertholz, északra Weitra, északkeletre Schweiggers, délkeletre Zwettl, délre Groß Gerungs.

LakosságSzerkesztés

A großschönaui önkormányzat területén 2018 januárjában 1211 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 1614 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 0,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93%-a római katolikusnak, 5,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • Engelstein kastélya a középkorban épült, de a 16. századtól kezdve több ízben átépítették. Kápolnája gótikus és barokk jegyeket mutat.
  • a Szt. Leomhard-plébániatemplomot 1305-ben említik először. 1319-től a zwettli apátság felügyelte, 1332-ben plébániatemplomi státuszt kapott. Védőszentje eredetileg Szt. Lőrinc volt, amelyet 1478-ban Szt. Leonhardra változtattak. A 15. században a román épületet késő gótikus stílusban átépítették.
  • a plébánia eredetileg a falu földesurainak, a Kuenringek felügyelőjének erődített lakhelye volt. Belső terében kora gótikus motívumok is találhatóak.
  • Harmannstein Keresztelő Szt. János-temploma.
  • a 19. században Tudor-stílusban épült, ún. Vadászház (Jägerhaus).
  • az 1737-ben felállított pellengér.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés