Grottaminarda

község Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében

Grottaminarda község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében.

Grottaminarda
Grottaminarda látképe
Grottaminarda látképe
Grottaminarda címere
Grottaminarda címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeAvellino (AV)
FrazionékBosco, Carpignano, Ciavolone - Conduttiello - Feudo Cortesano - Filette - Ischia Cardone - Marmo - San Martino - San Pietro - Schivito - Tremolizzi
VédőszentAquinói Szent Tamás
Irányítószám83035
Körzethívószám0825
Forgalmi rendszámAV
Népesség
Teljes népesség7711 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség285,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság405 m
Terület28,94 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 04′ 15″, k. h. 15° 03′ 35″Koordináták: é. sz. 41° 04′ 15″, k. h. 15° 03′ 35″
Elhelyezkedése Avellino térképén
Elhelyezkedése Avellino térképén
Grottaminarda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Grottaminarda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A megye központi részén fekszik. Határai: Ariano Irpino, Bonito, Flumeri, Fontanarosa, Frigento, Gesualdo, Melito Irpino és Mirabella Eclano. Az Ufita folyó völgyében fekszik.

Története szerkesztés

A régi települést (La Fratta) a longobárdok alapították. A következő századokban nemesi birtok volt. La Fratta leghíresebb longobárd emléke a Grotto Sant’Angelo, amely tulajdonképpen egy barlang, ahol a longobárdok védőszentjét tisztelték. A Mainardo megnevezéssel a középkorban toldották meg, a település francia hűbérura után, aki a Majna vidékéről származott. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Korabeli épületeinek nagy része az 1980-as földrengésben elpusztult.

Népessége szerkesztés

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói szerkesztés

  • La Fratta középkori falucska
  • a D'Aquino vár
  • a Santa Maria Maggiore-templom
  • a 16. századi városkút a Fontana del Re

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés