Guarino Veronese vagy Guarino da Verona (továbbá: Guarino Guarini; Guarino Guarini da Verona) írói név, családneve: Giovanni Battista Guarino (Verona, 1374Ferrara, 1460. december 4.) olasz humanista tanár, filológus, költő, műfordító.

Guarino da Verona
Született 1374[1][2]
Verona
Elhunyt

Ferrara
Gyermekei Battista Guarino
Foglalkozása
  • költő
  • filozófus
  • fordító
  • humanista
  • egyetemi oktató
  • írnok
Tisztsége Hofmeister
A Wikimédia Commons tartalmaz Guarino da Verona témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályáját jegyzőként kezdte, majd Konstantinápolyban 1403 és 1408 közt görögül tanult. Tanítója, mestere Manuél Chrysolóras volt. Itáliába visszatérte után Trentóban, Veronában, Padovában és Firenzében tanított. 1429-től Ferrarában taljuk, ahová Niccoló d'Este hívta meg tanítani. Az Este-család támogatásával aztán humanista iskolát vezetett, melyet több ismert és nevessé vált költő s későbbi jeles tudós is látogatott. Tanári pályáján fia Battista Guarino (1435-1505) lépett örökébe.

Történelemszemlélete szerkesztés

Diákjaival Valerius Maximust és Justinust olvastatta, ez utóbbi magának is kedvelt olvasmánya volt. Szerinte „a történelem egyetlen feladata, hogy a múlttal való összevetés alapján megmutassa, hogyan kell élnünk a jelenben és a jövőben”. Nagy fontosságot tulajdonít a szemtanúságnak. A történetírónak azonban saját véleményét is tolmácsolnia kell olvasói számára. Guarino fordítást készített Lukianos munkájáról, melynek témája a történetíró feladata.

Guarino tanítványai szerkesztés

Guarino volt mestere a magyar humanisták közül többek közt Janus Pannoniusnak és Vetési Lászlónak is. Az itáliai humanizmus követői között érdemes megemlíteni Galeotto Marziót, vagy Alberto Berdini da Sarziano (1385–1450) ferences rendi egyházi szónokot, Leonello d'Este ferrarai uralkodót (uralk. 1441-1450).

Janus Pannonius több alkotásban, mind epigrammákban, mind pedig egy dicsőítő énekben is megszólítja oktatóját. A tanítóhoz szól - többek között - A veronai Guarinóhoz, a Vitázik Guarino mentegetőzésével, a Guarino dicsérete, a Guarinushoz, a Tetrastichon a veronai Guarinóra és a Guarinohoz című epigramma. Nagyobb terjedelmű az 1109 soros Guarino-dicsének című panegrycus.

Guarino mester 87 esztendős korában hunyt el Ferrarában. Halálára Janus Pannonius két rövid lélegzetű epigrammát szerzett, melyek közül az egyikben a latin nyelv tekintélyének visszaszerzését a tudós humanistának tulajdonítja.

Itt nyugszik Guarino; Latium nyelvét a világba
szórta, latin népnek hozta el Inachusét. (Kurcz Ágnes fordítása)

Művei szerkesztés

Mint filológus, szerkesztő és fordító, komoly munkát végzett a görög és római kultúra megismertetésében.

Magyarul szerkesztés

  • Guarino Veronese latin nyelvtana; kiad. Vadász Géza; Alba Civitas Történeti Alapítvány, Székesfehérvár, 2007

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. a b various authors: Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Guarino Veronese témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés