Gurzófalva

falu Romániában, Szilágy megyében

Gurzófalva (románul Fetindia) település Romániában, Szilágy megyében.

Gurzófalva (Fetindia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségMagyarkecel
Rangfalu
KözségközpontMagyarkecel
Irányítószám457247
SIRUTA-kód142104
Népesség
Népesség230 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 29″, k. h. 23° 00′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 29″, k. h. 23° 00′ 55″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Zilahtól délkeletre, Oláhkecel, Egrespatak és Zilah közt fekvő település.

Története szerkesztés

Nevét az oklevelek 1549-ben említették először Gurzofalva néven, ekkor a váradi püspök birtokának írták.

Az 1570. évi adóösszeíráskor császári birtok volt, ekkor 5 "kapuszárnnyi" adóval adóztatták meg a császár jobbágyait.

1589-ben Báthory Zsigmondé volt, aki Sarmasághy (Sarmasághi) Miklósnak adományozta, később Sarmasághy Miklós özvegyéé, Révai Annáé lett.

1593-ban Kende Gáborné Révai Kata birtoka volt, aki 1595 évi végrendeletében leányaira, Annára és Margitra hagyta.

Az 1600-as évek első felében Jenyczei Szunyogh Gáspárné Losonczi Bánffy Zsuzsa volt Gurzófalva birtokosa, aki pénzszűke miatt 1641-ben eladta Kemény Jánosnak (aki erdélyi fejedelemként lett nevezetes) és örököseinek.

1797-ben végzett összeíráskor Kemény Simont írták a település birtokosának.

1847-ben 378 görögkatolikus lakost számoltak itt össze.

1890-ben 256 lakosa volt, melyből 5 magyar, 251 román, ebből 249 görögkatolikus, 7 izraelita. A házak száma ekkor 51 volt.

Gurzófalva a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek szerkesztés

  • Görögkatolikus fatemploma.

Hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 464–467. o. Online elérés