Virgil Grissom

amerikai űrhajós
(Gus Grissom szócikkből átirányítva)

Virgil Ivan "Gus" Grissom (Mitchell, Indiana, 1926. április 3.Cape Canaveral Air Force Station, Florida, 1967. január 27.) az Amerikai Egyesült Államok Légierejének pilótája.

Virgil Grissom

Született1926. április 3.
Mitchell, Indiana
Elhunyt1967. január 27. (40 évesen)
Cape Canaveral Air Force Station, Florida
SírhelyArlingtoni Nemzeti Temető
HázastársaBetty Grissom
Iskolái
Nemzetiség Egyesült Államok
Egyéb beosztásBerepülőpilóta
RendfokozatAlezredes, USAF
Űrben töltött idő5 óra 7 perc
Beválogatás1959. („Eredeti Hetek”)
Repülések Liberty Bell 7
Gemini–3
Apollo–1
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • Air Medal
  • Congressional Space Medal of Honor
  • NASA Exceptional Service Medal
  • National Aviation Hall of Fame
  • United States Astronaut Hall of Fame
  • NASA Distinguished Service Medal
  • International Space Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz Virgil Grissom témájú médiaállományokat.

Életpálya

szerkesztés

A második amerikai űrhajós, aki eljutott a világűrbe. 1944-től a légierő pilótája. F–86 Sabre repülőgépekkel több mint 100 küldetésen vett részt Koreában. Később repülőoktató volt Texasban. 1955 augusztusában a légierő technológiai intézetében az ohioi Wright-Patterson légibázison mérnöki képesítést szerzett. 1956 októberében elvégezte a tesztpilóta iskolát az Edwards légitámaszponton, 1957 májusában tesztpilótaként visszatért a Wright-Patterson légibázisra. 1958-ban egy sor fizikai és pszichológiai teszt után Grissom a Mercury-program űrhajóscsapatának tagjává vált hét másik űrhajóssal együtt.

Űrrepülések

szerkesztés

A Liberty Bell 7 (Mercury–Redstone–4) űrhajó pilótája volt a második amerikai szuborbitális repülésen. Az óceáni leszállás után az űrhajó belsejébe behatolt a víz, és a kapszulát már nem sikerült kimenteni helikopterrel. Grissom majdnem belefulladt az óceánba. A kapszula elsüllyedt, és csak évtizedek után, 1999. július 20-án hozták fel a felszínre.

A Gemini-program első repülésének, a Gemini–3-nak parancsnokává választották, miután az eredetileg tervezett Alan Shepard abban az időben nem repülhetett egy betegség miatt. A Gemini–6 tartalékszemélyzetének is tagja volt. Grissom az Apollo–1 parancsnokaként vett volna részt az Apollo-program első emberes repülésén. 1967. január 27-én egy gyakorlatozás közben azonban tüzet fogott az űrhajó belseje és Grissom két másik űrhajóssal (Edward White, Roger Chaffee) együtt életét vesztette. A NASA vezetői azt akarták, hogy a Mercury-program eredeti hét űrhajósainak egyike legyen az első holdraszálló, ezért ha Grissom élt volna, nagy esélye lett volna, hogy ő legyen az.

Repülések

szerkesztés

(zárójelben a repülés időszaka)

Emlékezete

szerkesztés

A Hold túlsó oldalán krátert neveztek el róla.

További információk

szerkesztés