Guttenberg Pál
Guttenberg Pál (Nagykálló, 1859. március 14.[1] – Budapest, Erzsébetváros, 1936. május 4.)[2] tanár és író.
| Guttenberg Pál | |
| Született | 1859. március 14. Nagykálló |
| Elhunyt | 1936. május 5. (77 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (38A-15-8) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésGuttenberg Sámuel (1819–1905)[3] és Goldstein Sára (1830–1898)[4] fia. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán filozófiai tanulmányokat folytatott, majd ezt követően a skandináv országokban és Angliában tanulmányozta a technikai nevelés problémáit. Hazatérése után sokat tett a kézimunkatanítás iskolai meghonosításáért. Szlöjd-tanfolyamain több ezer tanító nyert kiképzést. 1895-től több mint nyolcvan tanító-tanfolyamot tartott, ahol négyezernél több tanítót képzett ki kézimunka- és gazdasági gyakorlatokban. Behatóan foglalkozott a szabadoktatás kérdéskörével és a University Extensionnak, a parasztegyetemeknek első magyarországi szószólója volt. A földművelésügyi miniszter megbízásából az élelmezési problémákkal is foglalkozott.
Felesége Reichert Szerafin volt.
Főbb művei
szerkesztés- Dán parasztegyetemek (Budapest, 1895)
- Iskolai képek a jövő századból (Budapest, 1895)
- Jelentés a Kézimunkára Nevelés Országos Egyesület hat évi működéséről (Budapest, 1902)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a nagykállói izraelita hitközség születési akv.-i között. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Meghalt Guttenberg Pál, a "szlöjd" magyar apostola (1936. május 5.) Ujság, 12. évfolyam, 103. szám, 4. oldal
- ↑ Guttenberg Sámuel halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1386/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Guttenberg Sámuelné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 3541/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 327. o. Online elérés
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
- Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911.