A guvat (Rallus aquaticus) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Guvat
Flickr - Rainbirder - Water Rail(Rallus aquaticus).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Guvatfélék (Rallidae)
Nem: Rallus
Faj: R. aquaticus
Tudományos név
Rallus aquaticus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A guvat elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   valószínűleg kihalt
A guvat elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  valószínűleg kihalt
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Guvat témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guvat témájú médiaállományokat és Guvat témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben.[3]

AlfajaiSzerkesztés

ElőfordulásaSzerkesztés

Költési területe Észak- és Közép-Európa, valamint Közép-Ázsia, kelet felé egészen az Amur-folyóig. Dél-Európát és Észak-Afrikát vonulás alkalmával látogatja, de már Egyiptomban a ritka téli madarak közé tartozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. Vonulása októberre és márciusra esik, mindazáltal még tél közepén is akadnak egyes példányok, sőt még egyes északi fekvésű szigeteken, például Feröeren és Izlandon is rendesen telelők, mert rossz repülő, s ezért nem is költözik el onnan.

Természetes élőhelyei a nádasok, gyékényes sűrűségek, lápok és mocsarak.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon, de kis számban át is telel. Rendszeres fészkelő szinte minden vizes élőhelyen.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 23-28 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-45, testtömege 80-130 gramm közötti.[5] A hím nagyobb, mint a tojó. Az öreg hím felsőteste barna alapon feketetarkának látszik, mert minden toll olajbarna szegélyben végződik. Fejoldala és alsó teste kékes hamuszürke, lágyéka fekete-fehér szalagokkal. Hasa és fara sárgás rozsdás szürke, evezői olajbarnával szegett fakó barnásfeketék; kormánytollai feketék és szintén olajbarnával vannak szegélyezve. Szeme szennyes halványpiros, csőrének orma barnásszürke, a felső káva széle és az alsó káva mínium piros, lába zöldesbarna.

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokkal, rákokkal, férgekkel, csigákkal és pókokkal táplálkozik, de növényi részeket, terméseket, bogyókat is fogyaszt. Időnként kisebb gerinceseket, madárfiókákat, kétéltűeket és kisebb halakat is elkap.[5]

SzaporodásaSzerkesztés

Területvédő, fajtársait elüldözi a fészek közeléből. Víz által határolt területre készíti fészkét. Fészekalja 5-15 tojásból áll, melyen mind két szülő kotlik. Április vége és június között kétszer költ. A kikelt fiókák már kéthetes korukban önállóan táplálkoznak, 7-8 hetes korukban már repülnek.

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. március 19.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés