Főmenü megnyitása

A gyöngyös tüskefarkú (Margarornis squamiger) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Gyöngyös tüskefarkú
Margarornis squamiger -NBII Image Gallery-a00214.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Fazekasmadár-félék (Furnariidae)
Nem: Margarornis
Faj: M. squamiger
Tudományos név
Margarornis squamiger
(D’Orbigny & Lafresnaye, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyöngyös tüskefarkú témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös tüskefarkú témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Alcide d’Orbigny és Frédéric de Lafresnaye írták le 1838-ban, az Anabates nembe Anabates squamiger néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Margarornis squamiger perlatus (Lesson, 1844)
  • Margarornis squamiger peruvianus Cory, 1913
  • Margarornis squamiger squamiger (Orbigny & Lafresnaye, 1838)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Amerikában az Andok hegységben, Argentína, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 15–16 centiméter, testtömege 14–19 gramm.[3] Feje világos barna, fehér szemöldök sávja van. Háta és farka vörösesbarna, hasa barna, cseppszerű fehér mintázattal.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kisebb csapatban a fák ágai között keresi rovarokból és pókokból álló táplálékát. Tüskében végződő farkát támaszkodásra is használja.

SzaporodásaSzerkesztés

Ágak tövébe készíti gömb alakú fészkét, oldalsó bejárattal.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem veszélyeztetett fajként szerepel.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. november 2.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  5. Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. november 2.)

ForrásSzerkesztés

Külső hivatkozásSzerkesztés