Gyöngyösy László
Gyöngyösy László (Baranya,[3] 1861. január 13. – Budapest, 1925. február 23.) középiskolai tanár, író, irodalomtörténész.
| Gyöngyösy László | |
 | |
| Született | 1861. január 13.[1] Baranya[1] |
| Elhunyt | 1925. február 23. (64 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösy László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Régi nemesi családból származott, valószínűleg Gyöngyösi István költő is elődjei közé tartozott. Apja ügyvéd volt, és amikor 1874-ban meghalt, földbirtokukat elárverezték. A fiú idős anyjával maradt. Iskoláit nélkülözések közepette végezte el 1877-ben az ungvári gimnáziumban. 1878-ban Sárospatakra ment teológiát hallgatni, onnan pedig Debrecenbe. 1879-től a budapesti egyetem hallgatója volt, francia, német, angol és magyar irodalommal foglalkozott. 1881-től 1886-ig újságíróként működött, majd tanár lett: 1886-tól Aszódra, 1887. szeptemberben Hajdúnánásra, 1890-ben a máramarosi református líceumhoz nevezték ki. 1894-ben áthelyezték a temesvári főreáliskolába.
Írt regényt, verset, elbeszéléseket, és több irodalomtörténeti munkája is megjelent. Cikkei a Magyarország és a Nagyvilágban (1881. 27. sz. Sganarelle Molière főalakjáról, elbeszélések és irodalomtörténeti cikkek, 1882. A XVI. és XVII. század lírai költészete hazánkban, Petőfi Sándor, Gvadányi József stb.). 1882. szeptembertől a Magyar Föld belső munkatársaként tárcákat írt és a napi hírek rovatot is vezette; Mark Twaintől fordított). Lírai költeményei a Vasárnapi Ujságban, a Fővárosi Lapokban, az Ország-Világban, Debrecenben stb. jelentek meg. Az egyházi és tanügyi irodalom terén is működött, nevezetesebbek a Debreceni Protestáns Lapban (1890. A görög nyelv kérdéséhez), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1890-91. Az uj gymnasium, Homerosz kedélyvilága, Emlékezés Soós Gáborra, Ref. gymnasiumok vizsgarendszere, 1893. Szigeti dolgok című írásai – ezek mind Figyelő álnév alatt.)
Munkái szerkesztés
- Chuzzlewit Márton élete és kalandjai (Charles Dickens regényének fordítása angolból; három kötet, Budapest, 1885)
- Hazulról (elbeszélések, Budapest, 1888)
- Arany János élete és munkái (Budapest, 1901)
- Belső emberek (1902)
- A régi ösvényen (költemények, 1903)
- Fiatal házasok (regény, 1903)
- Gyöngyösi István élete és munkái (Budapest, 1905)
- Mikszáth Kálmán (Budapest, 1911)
- Pósa Lajos életrajza (Budapest, 1920).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ A Magyar életrajzi lexikon szerint születési helye Ungvár, a frissebb feldolgozások már az Ung vármegyei Baranya települést adják meg.
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Révai nagy lexikona IX. kötet (Gréc–Herold). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Kozák Péter: Gyöngyösy László. Pályakép. Névpont.hu — 2013