Gyurgyevó
Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó[2][3] vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén. Lakossága 61 353 fő (2011)[4] +/-. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.
| Gyurgyevó (Giurgiu) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Giurgiu | ||
| Községközpont | Giurgiu | ||
| Beosztott falvak | Giurgiu | ||
| Polgármester | Lucian Iliescu | ||
| Irányítószám | 080011–080882 | ||
| SIRUTA-kód | 100521 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 61 353 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1 307,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 25 m | ||
| Terület | 46,94 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyurgyevó
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 43° 54′ 03″, k. h. 25° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 03″, k. h. 25° 58′ 26″ | |||
| Gyurgyevó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurgyevó témájú médiaállományokat. | |||
Azonos neve van a bácskai Sajkásgyörgye községnek.
FekvéseSzerkesztés
Mocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.
Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost a Barátság híd köti össze.
TörténeteSzerkesztés
Román források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeștiben). I. Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.
A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé volt.
Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601) törökellenes harcaiban, vagy az orosz–török háborúban. 1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1], Hadi és más nevezetes történetek, 3. kötet, Bécs, 1790 [2]
- ↑ Aranka György Erdély-története (szerk. Biró Annamária), Kolozsvár, 2010, 27.
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
További információkSzerkesztés
- Honlapja
- Képek, térképek az erődről
- Fényes–Szenes: Gyurgyevó. a YouTube-on Ének: Rutkai Bori, cimbalom: Farkas Mihály
