Gyurgyevó

	Gyurgyevó (Giurgiu)
	; Gyurgyevó címere
	; Gyurgyevó címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Dél-romániai fejlesztési régió
Megye	Giurgiu
Községközpont	Giurgiu
Polgármester	Lucian Iliescu
Irányítószám	080011–080882
SIRUTA-kód	100521
	Népesség
Népesség	54 551 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	1 162,14 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	25 m
Terület	46,94 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Gyurgyevó Pozíció Románia térképén
	é. sz. 43° 54′ 03″, k. h. 25° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 03″, k. h. 25° 58′ 26″
	Gyurgyevó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurgyevó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó^[2]^[3] vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén. Lakossága 61 353 fő (2011)^[4] +/-. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.

Azonos neve van a bácskai Sajkásgyörgye községnek.

Fekvése szerkesztés

Mocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.

Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost a Barátság híd köti össze.

Története szerkesztés

Városháza

Román források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeștiben). I. Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.

A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé volt.

Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601) törökellenes harcaiban, vagy az orosz–török háborúban. 1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.

Gyurgyevó a hadtörténeti ábrázolásokon elsősorban az átkelőhelye miatt maradt fenn. 1596-ban Theodore de Bry a Pannoniae Historia Chronologica c. munkájában Szinán basa csapatai számára Gyurgyevonál vert híd építését mutatta be metszeten.^[5]