Főmenü megnyitása

Qal (Egyszerű aktív)Szerkesztés

  • Törzsképzőelem: nincs. Hangrend: aktívoknál „á-ă, á-á”, statívoknál „á-é, á-ó”. Jelentéstartalom: egyszerű aktív cselekvés vagy történés (őriz, mond, esik), statív: állapot, milyenség

Ragozott igealakokSzerkesztés

A perfektum és az imperfektum, valamint a belőlük származó alakok tartoznak ide. Csak ezek kapnak igeragot.

A qal törzs perfektumi igealakjai
aktív igék statív igék
Perfektum
őrzött
Váv-perfektum
és őríz(ni fog)
pauzális é típus
nehéznek lenni
ó típus
kicsinek lenni
E/3h שָׁמַר sámar וְשָׁמַר vəsámar שָׁמָר sámár כָּבֵד kávéd קָטֹן qátón
E/3n שָׁמְרָה sámərá ~וְ və~ שָׁמָרָה sá`márá כָּבְדָה kávədá קָטְנָה qátəná
E/2h שָׁמַרְתָּ sá`martá וְשָׁמַרְתָּ vəsámar`tá שָׁמָרְתָּ sá`mártá כָּבַדְתָּ ká`vadtá קָטֹנתָּ qá`tóntá
E/2n שָׁמַרְתְּ sámart ~וְ və~ שָׁמָרְתְּ sámárt innen mint az aktív קָטֹנְתְּ qátónt
E/1 שָׁמַרְתִּי sá`martí וְשָׁמַרְתִּי vəsámar`tí שָׁמָרְתִּי sá`mártí קָטֹנְתִּי qá`tóntí
T/3 שָׁמְרוּ sámərú ~וְ və~ שָׁמָרוּ sá`márú קָטְנוּ qátənú
T/2h שְׁמַרְתֶּם səmartem ~וּשְׁ ús~
קְטָנְתֶּם qətontem
T/3n שְׁמַרְתֶּן səmarten ~וּשְׁ ús~
קְטָנְתֶּן qətonten
T/1 שָׁמַרְנוּ sá`marnú וְשָׁמַרְנוּ vəsámar`nú שָׁמָרְנוּ sá`márnú קָטֹנּוּ qá`tónnú
  • Váv-perfektumban a perfektumhoz járuló fordító váv a hangsúlyt eggyel a szó vége felé tolja. Ahol a hangsúly a szó végén volt, ott értelemszerűen nincs változás.
  • é-statív: az é csak az első alakban látszik, többi az aktívot követi
  • ó-statív: az ó végig megmarad; T/2-ben a hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül; T/1 קָטֹנְנוּ-ból összevonva.

Pauzális alakok: A T/2 kivételével valamennyi alakban visszatér, megnyúlik és hangsúlyossá válik a 2. gyökhangzó: aktívban aá; é-statívban visszatér az é; ó-statívban marad az ó és csak két alak tér el:

  • aktív: שָׁמָר sámár, שָׁמָרָה sá`márá, שָׁמָרְתָּ sá`mártá, שָׁמָרְתְּ sámárt, שָׁמָרתִּי sá`mártí; T/3 שָׁמָרוּ sá`márú, T/1 שָׁמָרְנוּ sá`márnú
  • é-stat.: ahol az é svába rövidült, ez az é tér vissza hangsúly alatt: E/3n כָּבֵדָה ká`védá, T/3 כָּבֵדוּ ká`védú; ahol az é a-ra változott, ott az a nyúlik á-ba (az aktív szerint): E/2h כָּבָדְתָּ ká`vádtá, E/2n כָּבָדְתְּ kávádt, E/1 כָּבָדְתִּי ká`vádtí, T/1 כָּבָדְנוּ ká`vádnú
  • ó-stat.: ahol az ó svába rövidült, ez az ó tér vissza hangsúly alatt: E/3n קָטֹנָה qá`tóná, T/3 קָטֹנוּ qá`tónú
A qal törzs aktív igéinek imperfektumi alakjai: i-ó imperfektum
Imperfektum
őríz/őrízni fog
Váv-imperfektum
és őrzött
Jusszívusz
őrízzen, őrízz!
Kohortatívusz
hadd őrízzek!
Imperatívusz
őrízz!
Impt. en.
őrízzél!
E/3h יִשְׁמֹר jismór וַיִּשְׁמֹר vajjismór יִשְׁמֹר jismór
E/3n תִּשְׁמֹר tismór וַתִּשְׁמֹר vattismór תִּשְׁמֹר tismór
E/2h תִּשְׁמֹר tismór וַתִּשְׁמֹר vattismór תִּשְׁמֹר tismór שְׁמֹר səmór שָׁמְרָה somrá
E/2n תִּשְׁמְרִי tismərí וֵתִּשְׁמְרִי vattismərí תִּשְׁמְרִי tismərí שִׁמְרִי simrí
E/1 אֶשְׁמֹר esmór וָאֶשְׁמֹר váesmór אֶשְׁמְרָה esmərá
T/3h יִשְׁמְרוּ jismərú וַיִּשְׁמְרוּ vajjismərú יִשְׁמְרוּ jismərú
T/3n תִּשְׁמֹרְנָה tis`mórná וַתִּשְׁמֹרְנָה vattis`mórná תִּשְׁמֹרְנָה tis`mórná
T/2h תִּשְׁמְרוּ tismərú וַתִּשְׁמְרוּ vattismərú תִּשְׁמְרוּ tismərú שִׁמְרוּ simrú
T/2n תִּשְׁמֹרְנָה tis`mórná וַתִּשְׁמֹרְנָה vattis`mórná תִּשְׁמֹרְנָה tis`mórná שְׁמֹרְנָה sə`mórná
T/1 נִשְׁמֹר nismór וַנִּשְׁמֹר vannismór נִשְׁמְרָה nismərá

Aktív igék imperfektuma: Az E/3n és az E/2h, valamint a többes nőnemek megegyeznek.

Az imperfektumból származtatott alakok:

  • Váv-imperfektum: A fordító váv -וַ va- + kettőzés alakban járul az imperfektum elé. Kivétel az E/1, ahol a nem kettőzhető álef miatt az a á-ba nyúlik és a kettőzés elmarad (-וָ vá-).
  • Jusszívusz: Erős igéknél alakilag egyezik az imperfektummal, de csak a 3. és 2. személyekben létezik.
  • Kohortatívusz: Csak az 1. személyekben létezik. Imperfektum + hangsúlyos ה ָ- toldalékkal képezzük. A hangsúlyváltozás miatt a 2. magánhangzó svában tűnik el.
  • Imperatívusz: Csak a 2. személyekben létezik, az imperfektum előragjának levágásával kapjuk. Az E/2n és T/2h szó eleji „svá-torlódását” (ə-ə: *səmərí, *səmərú) a hangtörvények értelmében a nyelv az első svá i-re való változtatásával oldja fel.
    • Imperatívus energicus: Csak E/2h-ben létezik, képzése imperatívusz + hangsúlyos ה ָ- toldalék: שָׁמְרָה somrá őrízzél!. A hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.
A statív ige imperfektuma
szövegalak pauzális alak
E/3h יִכְבַּד jichbad יִכְבָּד jichbád
E/3n תִּכְבַּד tichbad תִּכְבָּד tichbád
E/2h תִּכְבַּד tichbad תִּכְבָּד tichbád
E/2n תִּכְבְּדִי tichbədí תִּכְבָּדִי tich`bádí
E/1 אֶכְבַּד echbad אֶכְבַּד echbád
T/3h יִכְבְּדוּ jichbədú יִכְבָּדוּ jich`bádú
T/3n תִּכְבַּדְנָה tich`badná תִּכְבָּדְנָה tich`bádná
T/2h תִּכְבְּדוּ tichbədú תִּכְבָּדוּ tich`bádú
T/2n תִּכְבַּדְנָה tich`badná תִּכְבָּדְנָה tich`bádná
T/1 נִכְבַּד nichbad נִכְבָּד nichbád

Aktív pauzális alakok: Ahol a második magánhangzó – az eredeti ósvában tűnt el, ott hangsúlyos helyzetben visszatér. Az impertívusznak és az impt. en-nak nincs pauzális alakja.

E/2n: impf. תִּשְׁמֹרִי tis`mórí, váv-impf. וֵתִּשְׁמֹרִי vattis`mórí
T/3h: impf. יִשְׁמֹרוּ jis`mórú, váv-impf. וַיִּשְׁמֹרוּ vajjis`mórú
T/2h:impf. תִּשְׁמֹרוּ tis`mórú, váv-impf. וַתִּשְׁמֹרוּ vattis`mórú

E/1 koh.אֶשְׁמֹרָה es`mórá; T/1: koh. נִשְׂמֹרָה nis`mórá

A statív igék imperfektuma és az abból származó alakok, mind az é, mind az ó típusúaknál végig a-val vannak. Az imperfektumból az aktívhoz hasonlóan képződik a többi alak.

Statív pauzális alakok: Az a á-ba változik, ahol eltűnt, ott hangsúly alatt visszatér.

Névszói igealakokSzerkesztés

A particípium és az infinitívusz tartozik ide. Ezek nem kapnak igeragot, főnévként ragozzuk őket. A statív igék az aktívoktól csak az aktív particípiumban térnek el.

Particípium
aktív part. (aki) őríz; nehéz passzív part.
(ami) őrízve van
aktív ige: ó-é statív ige: á-é
E/h שֹׁמֵר sómér כָּבֵד kávéd שָׁמוּר sámúr
E/n שֹׁמֶרֶת
שֹׁמְרָה
só`meret
sómərá
כָּבֵדָה kávédá שְׁמוּרָה səmúrá
T/h שֹׁמְרִים sóm(ə)rím כָּבֵדִים kávédím שְׁמוּרִים səmúrím
T/n שֹׁמְרוֹת sóm(ə)rót כָּבֵדוֹת kávédót שְׁמוּרוֹת səmúrót
Infinitívusz
constructus abs.
שְׁמֹר səmór vm/kinek az őrzése שָׁמוֹר sámór
e/1 sf. שָׁמְרִי somrí őrzésem
„őrzés”
e/2h sf. שָׁמְרְךָ
שְׁמָרְךָ
somrəchá
səmorchá
őrzésed כָּבוֹד kávód
e/2n sf. שָׁמְרֵךְ somréch őrzésed
dicsőség
e/3h sf. שָׁמְרוֹ somró őrzése
e/3n sf. שָׁמְרָהּ somráh
t/1 sf. שָׁמְרֵנוּ som`rénú őrzésünk
t/2h sf. שָׁמְרְכֶם
שְׁמָרְכֶם
somrəchem
səmorchem
őrzésetek
t/2n sf. שָׁמְרְכֶן
שְׁמָרְכֶן
somrəchen
səmorchen
t/3h sf. שָׁמְרָם somrám őrzésük
t/3n sf. שָׁמְרָן somrán

Aktív particípium:

aktív igéknél ó-é, a ragozásban az ó végig megmarad, az é svába rövidül; a két egyes nőnemű alak közül az -`eet végződésű a gyakoribb;

statív igéknél á-é, az e/h alak megegyezik a perf. E/3h-el; a ragozásban mindkét magánhangzó megmarad; csak egy nőneme van.

Passzív participium: á-ú

Infinitívusz abszolútusz: á-ó Csak egy alakja van, ragozhatatlan.

Infinitívusz konstruktusz: ə-ó Az ige legrövidebb alakja, alakilag egybeesik az imperat. e/2h-el. Alapalakja és birtokragos alakjai képezik a héber mód-, idő- és körülményhatározói rendszer alapját. Ragozott alakjaiban a hólem-pont ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.

Helyesírás: A névszói alakok helyesírása a klasszikus héberben viszonylag kötött, a pt. akt. és inf. c.-ban általában nincs magánhangzóbetű (itt váv), míg a pt. passz. és inf. abs.-ban többnyire van. Újhéberben a pt. akt., mivel mint jelen idő, az egyik leggyakrabban használt szóalak, is mindig plene van írva: שומר.

Jelentések: Ezeknek az alakoknak a jelentését önmagukban csak körülbelül lehet megadni, konkrét jelentésük mindig a szövegösszefüggésből derül ki.

Qal-passzívum (Egyszerű passzív)Szerkesztés

  • Törzsképzőelem: kettőzés a 2. gyökhangzóban(?). Hangrend: „u-a”. Jelentéstartalom: egyszerű qal-passzív: született, adatott,...

Ritka és vitatott létezésű törzs. Csak néhány igének létezik ilyen alakja, az is kizárólag imperfektumban (vagyis az alapalakot nem ismerjük), alakilag pedig tökéletesen megegyezik a pu. impf.-al. A meghatározást nehezíti, hogy az ide sorolt igéknél a kettőzésnek hangtani oka is lehet. Ami miatt mégis valószínűsíthető, hogy létezik: 1. Más sémi nyelvekben (pl. arab) az első (itt qal) törzsnek is van passzívuma, amit a mély hangrend fejez ki. 2. pualja (ami tk. a piél-passzív) csak azon igéknek szokott lenni, melyeknek van piélje, az ide sorolhatóaknak pedig nincs. 3. A pual intenzív jelntéstartalmú, az ide sorolt igéknél azonban a szövegben semmiféle ilyen tartalma nincs, valamennyi egyszerű aktív.

Nifal (Egyszerű medio-passzív)Szerkesztés

  • Törzsképzőelem: -נִ ni- előrag. Hangrend: mély / magas (i-a / i-á-é). Jelentéstartalom: 1. passzív:, 2. mediális: . Bár az egyszerűség kedvéért a qal passzívumának nevezik, ez nem teljesen igaz – jelentésköre jóval bővebb, meglehetősen egyedi törzs.

Ragozott igealakokSzerkesztés

A nifal törzs perfektumi alakjai
Perfektum
meg lett őrízve
Váv-perfektum
és meg lesz őrízve
pauzális alakok
E/3h נִשְׁמַר nismar וְנִשְׁמַר vənismar נִשְׁמָר nismár
E/3n נִשְׁמְרָה nismərá ~וְ və~ נִשְׁמָרָה nis`márá
E/2h נִשְׁמַרְתָּ nis`martá וְנִשְׁמַרְתָּ vənismar`tá נִשְׁמָרְתָּ nis`mártá
E/2n נִשְׁמַרְתְּ nismart ~וְ və~ נִשְׁמָרְתְּ nismárt
E/1 נִשְׁמַרְתִּי nis`martí וְנִשְׁמַרְתִּי vənismar`tí נִשְׁמָרְתִּי nis`mártí
T/3 נִשְׁמְרוּ nismərú ~וְ və~ נִשְׁמָרוּ nis`márú
T/2h נִשְׁמַרְתֶּם nismartem ~וְ və~ נִשְׁמָרְתֶּם nis`mártem
T/2n נִשְׁמַרְתֶּן nismarten ~וְ və~ נִשְׁמָרְתֶּן nis`márten
T/1 נִשְׁמַרְנוּ nis`marnú וְנִשְׁמַרְנוּ vənismar`nú נִשְׁמָרְנוּ nis`márnú

Perfektum: A *שְׂמֵר *smar (*שְׂמְר *smər) formába rövidült gyök elé egy -נִ ni- törzsképző elem kerül.

Pauzális alakok: Valamennyi esetben az a á-ba nyúlik és hangsúlyos lesz.

A nifal törzs imperfektumi alakjai
Imperfektum
meg lesz őrízve
Váv-imperfektum
és meg volt őrízve
Jusszívusz
legyen megőrízve!
Kohortatívusz
hadd legyek megőrízve!
Imperatívusz
őrízkedj!
Impt. en.
őrízkedjél!
E/3h יִשָּׁמֵר jissámér וַיִּשָּׁמֵר vajjissámér יִשָּׁמֵר jissámér
E/3n תִּשָּׁמֵר tissámér ~וַתִּ vatti~
= imperf.
E/2h תִּשָּׁמֵר tissámér ~וַתִּ vatti~
= imperf.
הִשָּׁמֵר hissámér הִשָּׁמְרָה hissámərá
E/2n תִּשָּׁמְרִי tissámərí ~וַתִּ vatti~
= imperf.
הִשָּׁמְרִי hissámərí
E/1 אֶשָּׁמֵר
אִשָּׁמֵר
essámér
issámér
~וָ vá~ אֶשָּׁמְרָה essámərá
T/3h יִשָּׁמְרוּ jissámərú ~וַיִּ vajj~
= imperf.
T/3n תִּשָּׁמַרְנָה tissá`marná ~וַתִּ vatt~
= imperf.
T/2h תִּשָּׁמְרוּ tissámərú ~וַתִּ vatt~
= imperf.
הִשָּׁמְרוּ hissámərú
T/2n תִּשָּׁמַרְנָה tissá`marná ~וַתִּ vatt~
= imperf.
הִשָּׁמַרְנָה hissá`marná
T/1 נִשָּׁמֵר nissámér ~וַנִּ vann~ נִשָּׁמְרָה nissámərá

Imperfektum: Képzése és vokalizációja egyaránt speciális. A gyök *שָׁמֵר- *-sámér-ként vokalizált alapalakjához járul először a törzsképző n-, majd ez elé kerül az igerag: j - n - sámér → *יְנְשָׁמֵר *jənəsámér. A svátörvények szerint a szó eleji két svából az első i-be csúszik át (*יִנְשָׁמֵר *jinsámér), a nún pedig beolvad a rákövetkező mássalhangzóba és azt dáges fortéval kettőzi: יִשָּׁמֵר jissámér. A nifal imperfektumi alakjai jellegzetes – i-á-é – vokalizációjukról mindig felismerhetőek.

Jusszívusz: Megegyezik az imperfektummal.

Kohortatívusz: Fordító vávos alakjai: E/1 וָאֶשָּׁמְרָה váessámərá, T/1 וַנִּשָּׁמְרָה vanissámərá

Imperatívusz: Mivel képzése úgy történik, hogy az imperfektum előragját levágjuk, a nifalban így megmaradó értelmetlen alak elejére egy prefixált hé kerül תִּשָּׁמֵר tissámér → *שָּׁמֵר *ssámér → הִשָּׁמֵר hissámér. Képzésének legegyszerűbb módja tehát, ha az imperfektum előragjait lecseréljük hé-re.

Pauzális alakok: Csak azokban az alakokban fordul(hat) elő, ahol az é svában tűnt el. Ilyenkor ez az é tér vissza hangsúlyos helyzetben:

  • impf. E/2n תִּשָּׁמֵרִי tissá`mérí; T/3h יִשָּׁמֵרוּ jissá`mérú; T/2h תִּשָּׁמֵרוּ tissá`mérú
  • koh. E/1 אֶשָּׁמֵרָה essá`mérá, T/1 נִשָּׁמֵרָה nissá`mérá
  • impt. E/2n הִשָּׁמֵרִי hissá`mérí, T/2h הִשָּׁמֵרוּ hissá`mérú; impt. en. הִשָּׁמֵרָה hissá`mérá

Névszói igealakokSzerkesztés

A nifal törzs
Particípiumai Infinitívuszai
part. pass. Inf. abs. Inf. constr.
E/h נִשְׁמָר nismár הִשָּׁמֹר hissámór הִשָּׁמֵר hissámér
E/n נִשְׁמָרָה nismárá
T/h נִשְׁמָרִים nismárím
T/n נִשְׁמָרוֹת nismárót

Particípium: A nifalnak csak passzív particípiuma van, jellegzetes magánhangzója az á (i-á, szemben a perfektum i-a-jával), mely a ragozásban végig megmarad. Az E/h és E/n alakilag egybeesnek a perf. E/3h és E/3n pauzális alakjaival.)

Az infinitívuszok speciálisak, képzésük az imperatívusz szerinti, az inf. c. megegyezik az impt. E/2h-el.

Példa nifal inc. c.-ra: (הִבָּרֵא hibbáré teremttetés, √ברא brʾ teremt; 1Mózes 2:4a):

אֵלֶּה תוֹלְדוֹת הַשָּׁמַיִם וְהָאָרֶץ בְּהִבָּרְאָם
`Élle tóldót hassá`majim vəhá`árec bəhibbárəám.
Ezek az egek és a föld eredetei az ő teremttetésükkor.

JegyzetekSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource