Hajasd
Hajasd (ukránul: Волосянка [Voloszjanka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Hajasd (Волосянка) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Fenyvesvölgy község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1768 |
Irányítószám | 89030 |
Körzethívószám | +380 03135 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1646 fő (2001) |
Népsűrűség | 43,54 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 481 m |
Terület | 37,8 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″48.980833°N 22.807222°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″48.980833°N 22.807222°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajasd témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésA Keleti-Beszkidek keleti oldalán, Nagybereznától északkeletre, Határszög, Ligetes és Uzsok közt, az Ung folyó közelében fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésA falu neve szláv eredetű, mely valószínűleg az ukrán volockij, vagy a román vlah, vagy a lengyel woloski melléknévből származik.
A falu 1904-ben kapta mai Hajasd nevét, melyet valószínűleg tévesen neveztek el Hajasdnak az ukrán haj (volosz, voloszjanj) haj, szőr, lószőr szavakból való származtatással.
Története
szerkesztésA falut a feltevések szerint román pásztorok alapították, vagy lakták egykor. Erre abból következtetnek, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban Vlah-nak nevezték a külterjes pásztorkodást folytatókat is, akik persze nem feltétlenül voltak románok, és Kárpátokban előfordult a Volosz családnév is amely szintén a voloh, vlah román származéka.
A falu nevét 1768-ban említette először oklevél Voloszanka néven. 1773-ban Voloszanka, 1800 körül Voloszánka, Wolosánka, 1851-ben Volánszka, 1913-ban Hajasd néven írták. 1904-ben a helységnévrendezéskor kapta a falu a mai magyar Hajasd nevet.
1910-ben 1586 lakosából 115 magyar, 81 német, 1353 ruszin volt. Ebből 63 római katolikus, 1381 görögkatolikus, 92 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Hajasd Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
Közlekedés
szerkesztésA települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X