Hajasd
Hajasd (ukránul: Волосянка [Voloszjanka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
| Hajasd (Волосянка) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1768 |
| Irányítószám | 89030 |
| Körzethívószám | +380 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1646 fő (2001) |
| Népsűrűség | 43,54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 481 m |
| Terület | 37,8 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″ | |
 Hajasd
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajasd témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
A Keleti-Beszkidek keleti oldalán, Nagybereznától északkeletre, Határszög, Ligetes és Uzsok közt, az Ung folyó közelében fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
A falu neve szláv eredetű, mely valószínűleg az ukrán volockij, vagy a román vlah, vagy a lengyel woloski melléknévből származik.
A falu 1904-ben kapta mai Hajasd nevét, melyet valószínűleg tévesen neveztek el Hajasdnak az ukrán haj (volosz, voloszjanj) haj, szőr, lószőr szavakból való származtatással.
Története szerkesztés
A falut a feltevések szerint román pásztorok alapították, vagy lakták egykor. Erre abból következtetnek, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban Vlah-nak nevezték a külterjes pásztorkodást folytatókat is, akik persze nem feltétlenül voltak románok, és Kárpátokban előfordult a Volosz családnév is amely szintén a voloh, vlah román származéka.
A falu nevét 1768-ban említette először oklevél Voloszanka néven. 1773-ban Voloszanka, 1800 körül Voloszánka, Wolosánka, 1851-ben Volánszka, 1913-ban Hajasd néven írták. 1904-ben a helységnévrendezéskor kapta a falu a mai magyar Hajasd nevet.
1910-ben 1586 lakosából 115 magyar, 81 német, 1353 ruszin volt. Ebből 63 római katolikus, 1381 görögkatolikus, 92 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Hajasd Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
Közlekedés szerkesztés
A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
