Hajasd

település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 1.

Hajasd (ukránul: Волосянка [Voloszjanka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Hajasd (Волосянка)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségFenyvesvölgy község
Rangfalu
Alapítás éve1768
Irányítószám89030
Körzethívószám+380 03135
Népesség
Teljes népesség1646 fő (2001)
Népsűrűség43,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság481 m
Terület37,8 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″48.980833°N 22.807222°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″48.980833°N 22.807222°E
Hajasd (Kárpátalja)
Hajasd
Hajasd
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajasd témájú médiaállományokat.

A Keleti-Beszkidek keleti oldalán, Nagybereznától északkeletre, Határszög, Ligetes és Uzsok közt, az Ung folyó közelében fekvő település.

Nevének eredete

szerkesztés

A falu neve szláv eredetű, mely valószínűleg az ukrán volockij, vagy a román vlah, vagy a lengyel woloski melléknévből származik.

A falu 1904-ben kapta mai Hajasd nevét, melyet valószínűleg tévesen neveztek el Hajasdnak az ukrán haj (volosz, voloszjanj) haj, szőr, lószőr szavakból való származtatással.

Története

szerkesztés

A falut a feltevések szerint román pásztorok alapították, vagy lakták egykor. Erre abból következtetnek, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban Vlah-nak nevezték a külterjes pásztorkodást folytatókat is, akik persze nem feltétlenül voltak románok, és Kárpátokban előfordult a Volosz családnév is amely szintén a voloh, vlah román származéka.

A falu nevét 1768-ban említette először oklevél Voloszanka néven. 1773-ban Voloszanka, 1800 körül Voloszánka, Wolosánka, 1851-ben Volánszka, 1913-ban Hajasd néven írták. 1904-ben a helységnévrendezéskor kapta a falu a mai magyar Hajasd nevet.

1910-ben 1586 lakosából 115 magyar, 81 német, 1353 ruszin volt. Ebből 63 római katolikus, 1381 görögkatolikus, 92 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Hajasd Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.

Közlekedés

szerkesztés

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X