Hamvas őszibarack-levéltetű
A hamvas őszibarack-levéltetű (Hyalopterus amygdali), a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Hyalopterus amygdali Blanchard, 1840 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hamvas őszibarack-levéltetű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas őszibarack-levéltetű témájú kategóriát. |
Az őszibarack egyik legveszélyesebb kártevője.
Megjelenése szerkesztés
A szárnyatlan nőstények teste 2,5 mm, hosszú, tojásdad alakú, színezete világos, kékeszöld. Testének felületét viaszpor bevonat borítja. Hátoldalán három hosszanti csík húzódik végig, ezen csíkokon vékonyabb a viaszbevonat.
A szárnyas nőstények hossza 2,4 mm, testük zöld, a potrohon sötétzöld harántcsíkok figyelhetők meg, testét szintén viaszpor fedi.
Életmódja szerkesztés
Elsődleges tápnövénye az őszibarack, melyen tavasszal és ősszel élősködik. Nyári tápnövénye a nád.
Nemzedékváltása szerkesztés
Évente 6-8 nemzedéke van.
Az áttelelő petékből április közepén fejlődnek ki a szárnyatlan ősanyák. Elevenszüléssel, szűznemzéssel hozzák létre első utódnemzedéküket, melyek szintén szárnyatlanok, de később a lárvák egy részéből már szárnyas nőstények fejlődnek.
Ezek más őszibarackfákra repülnek át, így nyár közepére a környező összes őszibarackfát ellepik.
A szárnyas nőstények egy része hosszabb útra kelve felkeresi nyári tápnövényét, a nádat. Ezen elevenszüléssel, gyors ütemben több nemzedék fejlődik, így száraz, meleg időjárás esetén a nádasokat is tömegesen ellephetik.
Szeptembertől a nádon és az őszibarackfákon is szárnyas nőstények és hímek fejlődnek, melyek mind az őszibarackra vándorolnak.
A nőstények elhagyják az őszibarack levelét, és a hajtáscsúcsra vándorolnak, ahol várják a nádról érkező hímeket.
A megtermékenyítés után a nőstények a rügyek védelmébe helyezik 3-4 petéjüket.
A peték színe kezdetben zöld, később fekete, viaszporral borított.
A tojásrakás hosszú, meleg őszön, még novemberben is tarthat.
Kártétele szerkesztés
A hajtások csúcsát és a leveleket borító levéltetű tömeg szívogatása nyomán a növényrészek nem torzulnak jelentősen, fejlődésükben ugyan visszamaradnak, de nem csavarodnak, a leveleknek széle és hegye görbül csak enyhén a fonák felé.
Ennek ellenére a szívogatás következtében a hajtások alig növekszenek, a gyümölcsök nagy része lehullik, vagy apró marad, az egész fa fejlődése megáll.
Ezenkívül a tetvek ürüléke, a mézharmat fényes bevonatként borítja az egész lombozatot és a gyümölcsöket, amiben rövidesen megtelepszik a korompenész is.
Védekezés szerkesztés
Fontos a fertőzött növényi részek rendszeres begyűjtése és megsemmisítése, a téli fatisztogatás az áttelelő peték elpusztítására.[1]
Vegyszeres védekezésre az olajtartalmú lemosószerek ajánlottak.[1]
Források szerkesztés
- Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9
