Wikipédia

Hans Christian Andersen

dán író, meseíró, költő

Hans Christian Andersen (Odense, 1805. április 2. – Koppenhága, 1875. augusztus 4.) dán költő és meseíró.[3]

Hans Christian Andersen
Carl Bloch, Portræt af H.C. Andersen, 1869, privae collection.jpg
Született 1805. április 2.
Odense
Elhunyt 1875. augusztus 4. (70 évesen)
Koppenhága
Állampolgársága dán
SzüleiAnne Marie Andersdatter
Hans Andersen
Foglalkozása
Iskolái Slagelse Gymnasium (1822–1826)
Kitüntetései
  • Vörös Sas-rend 3. osztálya
  • Prometheus Award - Hall of Fame
  • Order of the Dannebrog[1]
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1859)
  • Golden Paintbrush (1976)[2]
Halál okamájtumor
Sírhely
  • Assistens-temető, Koppenhága (P-513)
  • Tomb of Hans Christian Andersen
Hans Christian Andersen aláírása
Hans Christian Andersen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Christian Andersen témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Andersen apja szegény cipész volt, akinek 1816-os halála után a 11 éves fiú abbahagyta az iskolát, és otthon az összes beszerezhető színdarabot elolvasta, köztük Ludvig Holberg és William Shakespeare műveit. Utóbbi összes színművét kívülről megtanulta, és fabábuival a maga készítette játék-színházban el is játszotta őket.[forrás?]

 
Hans Christian Andersen

14 éves korában ment Koppenhágába, hogy ott a királyi színháznál zenész legyen. A színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával 1822–1828 között latin iskolába, majd egyetemre járt.

Híres meséi: A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A tűzszerszám, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő, A császár új ruhája.

Sokat utazott Európában. 1841-ben Magyarországon is járt, ahol többek közt bejárta Pestet, Budát, és Mohácsot.[4]

Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, ma szinte a világ minden országában ismertek.

Mesekönyvei sikerét fokozták illusztrációi; első illusztrátora a szintén dán Vilhelm Pedersen (1820–1859) volt.

EmlékezeteSzerkesztés

A nagy meseírót idéző tiszteletadás az 1967 óta évről évre világszerte megünnepelt International Children's Book Day (Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja vagy Nemzetközi Gyermekkönyv Nap), amelyet Andersen születése évfordulóján tartanak. Emlékét élteti a nevét viselő kitüntetés, a Hans Christian Andersen Award.

2005-ben, születése 200. évfordulójának tiszteletére Izraelben a Képzőművészeti Egyetem az Izraeli Éremművész Szövetséggel és a Dán nagykövetséggel közösen nagyszabású nemzetközi éremművészeti pályázatot és kiállítást rendezett. A kiállításon több magyar művész is részt vett, közülük ketten díjat is nyertek. Az egyik magyar érem a kiállításról

MagyarulSzerkesztés

1919-igSzerkesztés

  • Andersen meséi; ford. Szendrey Júlia; Lampel, Pest, 1858
  • Mesék, kalandok s történetek; ford. Vachott Sándorné; Pollák, Pest, 1866 (Ifjúsági könyvtár)
  • Mesék, kalandok és történetek. Nyolcz képpel; ford. Vachott Sándorné; 2. jav., bőv. kiad.; Légrády, Bp., 1871 (Ifjúsági könyvtár)
  • Andersen újabb meséi s képei; ford. Czanyuga József; Lampel, Bp., 1874
  • Andersen meséi; ford. Szendrey Julia; Lampel, Bp., 1874 (hasonmásban: 2000)
  • Regék és mesék; ford. Milesz Béla; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár)
  • Andersen János Keresztélyː Képeskönyv képek nélkül; ford. Schambach Gyula; Franklin, Bp., 1882 (Olcsó könyvtár. Új olcsóbb kiad.)
  • Andersen újabb meséi; ford. Szép József; Lampel, Bp., 1890
  • Andersen meséi; szabadon átdolg. Paul Arndt, ford. Győry Ilona; Lauffer, Bp., 1890
  • Andersen válogatott meséi; ford. Móka bácsi Halász Ignác; Athenaeum, Bp., 1894
  • Andersen újabb meséi; ford. Szép József; 2. bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1897
  • Andersen meséi; ford. Mikes Lajos; 3. átdolg., bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1901
  • Andersen meséi; ford. Endrei Zalán; Beer "Kosmos" Ny., Bp., 1903
  • Andersen összes meséi; ford. Mikes Lajos; 5. bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1904
  • Napkelet tündérvilága. Tündérmesék és regék. Az ezeregyéjszaka legszebb meséi; ifjúsági átdolg. Kemény György / Andersen meséi; ford., átdolg. Névy Béla; Athenaeum, Bp., 1905
  • Andersen meséi; Magyar Könyvkiadó, Bp., 1905
  • Andersen legszebb meséi. A magyar ifjuságnak elmeséli Baróti Lajos; Rozsnyai Károly, Bp., 1906
  • Andersen legszebb meséi. A magyar serdülő ifjúság számára közrebocsájtja Oldal János; Légrády Ny., Bp., 1906
  • Andersen meséi; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
  • Az én életem meséje; ford. Szeberényi Lajos Zsigmond; Franklin, Bp., 1911 (Olcsó könyvtár)
  • Mesevilág; Grimm, Andresen, Bechstein nyomán átdolg. Rózsi néni; Eisler, Bp., 1916
  • Andersen legszebb meséi. Kisgyermekeknek elbeszéli Roboz Andor; Eisler, Bp., 1916
  • A csudálatos kalucsni; Muskát Ny., Bp., 1918 (Világregények)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ http://andersen.sdu.dk/liv/tidstavle/
  2. ↑ https://www.hebban.nl/het-gouden-penseel
  3. ↑ Hans Christian Andersen. Nederlands Instituut voor Kunstgeschiedenis. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  4. ↑ Nyomornegyedből indulva lett a mesék királya Hans Christian Andersen. Múlt-kor, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2019. december 15.)

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hans_Christian_Andersen&oldid=22034933”