Wikipédia

Haplomitriopsida

növények osztálya

A haplomitriopsida egy újonnan leírt növény osztály a májmohák törzséből, melybe három nemzetség tizenöt faja tartozik. A sejtmagi, mitokondriális és plasztidikus génszekvenciákat vizsgálva és azok kladisztikus elemzése alapján elmondható, hogy ez egy monofiletikus csoport, mely testvércsoportja a többi májmoha osztálynak.[1][2][3][4] A csoport tehát egyedülálló a májmohák között.

Haplomitriopsida
Haplomitrium hookeri
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Májmohák
(Marchantiophyta v. Hepaticophyta)
Osztály: Haplomitriopsida
Szinonimák

Treubiopsida

Rendek, családok és nemzetségek

Haplomitriales

Treubiales

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Haplomitriopsida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Haplomitriopsida témájú médiaállományokat és Haplomitriopsida témájú kategóriát.

Jellemzőik szerkesztés

A Treubia nemzetség tagjai a talajról felemelkedő telepeket hoznak létre, ezek a telepek a leveles májmohákhoz hasonló. A kétkaréjú (bifid) "levelek" a középső szár mindkét oldalán elhelyezkednek, a hajtás tengelyétől elállnak vagy arra rásimulnak, így a növények fodros megjelenésűek is lehetnek. Ezzel szemben Haplomitrium nemzetség tagjai, hajtása egy föld alatti rizómához hasonló, melyből felálló leveles szárak nőnek ki. A vékony, lekerekített levelek a függőleges szárakon helyezkednek el. Az ausztráliai Haplomitrium ovalifolium faj kétkaréjú levelecskékkel rendelkezik, amelyek aszimmetrikusak, hasonlít a Treubiai levelekhez.[5]

A Haplomitrium fajok számos egyedi karakterrel rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket a többi májmohától, például nincsenek rhizoidjaik (gyökerecskéik). A vegetatív hajtás központi része vízszállító sejteket tartalmaznak, melyek az ún. plazmodesmatákkal (nagy perforációk, pórusok) vannak összekötve.[6] Ez a központi sejtköteget, szállítónyalábot henger alakban sejtek veszik körbe, melyeken keresztül jut vízhez és tápanyaghoz a többi sejt. Ez a sejt specializáció és elrendeződés a vaszkuláris/edényes növényekben található xilémre és floemre hasonlít. Bár néhány más telepes májmoha faj (pl. Pallaviciniaceae családból) is rendelkezik központi szállítónyalábbal,[7] de a Haplomitrium-okkal ellentétben ott nincs meg a tápanyagot átadó sejtréteg és a kallóz nevű cukor vegyületet sem termelik a növények.

A Treubia nemzetség fajaiban is megtalálhatóak ezek a szállítónyalábok,[8] például öt különböző sejttípus azonosítható a szár középső részében. Eltérően a leveles májmoháktól az olajtestek csak bizonyos sejtekben találhatóak meg, hasonlóan a Marchantiopsida osztály fajaihoz. Ezek az olajtest csoportok sötét foltokként jelennek meg a levelekben, amikor a növényt fény felé tartják.[9] A Haplomitria fajoknál az olajtestek minden sejtben megtalálhatóak.

Élőhely és elterjedés szerkesztés

Az osztály élő képviselői lényegében Gondwana-eloszlást mutatnak, amelynek biodiverzitási központja Ausztráliában található. Ez a fajta eloszlás azt jelenti, hogy az osztály tagjai a krétakor kezdete előtt fejlődhettek ki, amikor Gondwana elkezdett széttöredezni. Schuster elmélete szerint az északi féltekén úgy terjedtek el a Haplomitriopsida fajok, hogy az indiai szubkontinensen keresztül Ázsiába, majd onnan a Bering-szoroson keresztül jutottak Észak-Amerikába.[10]

A Haplomitriopsida fajok többsége az Egyenlítőtől délre található meg, bár vannak északi fajok az északi féltekén is. A Treubia nemzetség tagjai a déli féltekére korlátozódnak, míg az Apotreubia egyik faja Új-Guineában, a másik pedig Kelet- Ázsia és a Brit Columbiában található meg. A Haplomitrium nemzetség szélesebb körű elterjedést mutat:Észak- és Dél-Amerikában, Észak- és Közép-Európában, a Himalája, Japán és az Ausztrália régióban is megtalálhatóak az ebbe a nemzetségbe tartozó májmohák.

Rendszertan szerkesztés

Haplomitriopsida osztály két rendbe sorolható, és mindegyik rendbe egy-egy család tartozik. Összesen tizenöt faj tartozik a három nemzetségbe. A negyedik nemzetség, a Gessella, csak permi kövületekből ismert.

Ismert egy fosszilis faj a Treubiites kidstonii, mely korábban a Treubia nemzetségbe soroltak. De a leletanyag újbóli megvizsgálásakor úgy találták a kutatók, hogy inkább a Blasia nemzetség fajaihoz hasonlít.[11] Ennek megfelelően a Treubiites nemzetséget a Blasiales rendbe sorolták és nem a Haplomitriopsida osztályba.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Haplomitriopsida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Heinrichs (2005). „Towards a natural classification of liverworts (Marchantiophyta) based on the chloroplast gene rbcL”. Cryptogamie Bryologie 26 (2), 131–150. o.  
  2. ↑ He-Nygrén (2006). „Illuminating the evolutionary history of liverworts (Marchantiophyta)—towards a natural classification”. Cladistics 22 (1), 1–31. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2006.00089.x.  
  3. ↑ Forrest (2006). „Unraveling the evolutionary history of the liverworts (Marchantiophyta): multiple taxa, genomes and analyses”. The Bryologist 109 (3), 303–334. o. DOI:[303:UTEHOT2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2006)109[303:UTEHOT]2.0.CO;2].  
  4. ↑ Renzaglia (2007). „Bryophyte phylogeny: Advancing the molecular and morphological frontiers”. The Bryologist 110 (2), 179–213. o. DOI:[179:BPATMA2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2007)110[179:BPATMA]2.0.CO;2].  
  5. ↑ Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 294–297, 333. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9 
  6. ↑ Bartholomew-Began (1991). „A morphogenetic re-evaluation of Haplomitrium Nees (Hepatophyta), Jumgermanniopsida)”. Bryophytorum Bibliotheca 41.  
  7. ↑ Hébant (1977). „The conducting tissues of bryophytes”. Bryophytorum Bibliotheca 10.  
  8. ↑ Duckett (2006). „A highly differentiated glomeromycotean association with the mucilage-secreting, primitive antipodean liverwort Treubia: clues to the origins of mycorrhizas”. American Journal of Botany 93 (2), 797–813. o. DOI:10.3732/ajb.93.6.797. PMID 21642142. (Hozzáférés: 2007. október 20.)  
  9. ↑ Allison, K. W.. The Liverworts of New Zealand. Dunedin, NZ: University of Otago Press, 232–233. o. (1975) 
  10. ↑ Schuster, Rudolf M. (1983). "Phytogeography of the Bryophyta". Pages 463-626 in R. M. Schuster (ed.), New Manual of Bryology (Japan: Hattori Botanical Laboratory). (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 49381633045.
  11. ↑ Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 527. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9 

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Haplomitriopsida&oldid=26463836”