Főmenü megnyitása

A harderwijki egyetem (hollandul Universiteit van Harderwijk) 1648 és 1811 közötti holland egyetem Harderwijkben.

Harderwijki egyetem

Overzicht van het torentje en het poortje met fronton, met straatbeeld - Harderwijk - 20388513 - RCE (cropped).jpg
Alapítva 1648
Bezárva 1811
Hely Hollandia, Harderwijk
Típus egyetem
Harderwijki egyetem (Hollandia)
Harderwijki egyetem
Harderwijki egyetem
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 20′ 58″, k. h. 5° 36′ 59″Koordináták: é. sz. 52° 20′ 58″, k. h. 5° 36′ 59″

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az egyetem elődje egy az 1600-as években alakult gimnázium volt. Gelderland akkori kormányzója, Friedrich Heinrich 1647. júniusban hagyta jóvá a középiskola felsőfokú intézménnyé fejlesztését. Az egyetemet 1648. április 14-én nyitották meg.

Az egyetem elég gyenge anyagi lábakon állt, ráadásul az 1656-ban alapított nijmegeni egyetem konkurrenciát jelentett neki. Míg a nijmegeni intézmény alapítása előtti öt évben a harderwijki egyetemnek átlagosan 47 hallgatója volt, ez a szám a következő öt évben harmincra csökkent. Anyagi eszközök híján nem tudták a neves professzorokat odacsábítani, így a tanári kart jórészt fiatal tudósokkal töltötték fel. Az 1648 és 1787 között az egyetemen működött 73 professzor 40%-a kinevezéskor még harminc év alatti volt.[1] Az intézmény nem az oktatás színvonaláról volt ismert, hanem arról, hogy ott olcsón és gyorsan lehet diplomát szerezni. A legtöbb diák csak a doktori cím megszerzéséért iratkozott be, és utána távozott. Carl von Linné, aki 1735-ben doktorált Harderwijkben, összesen egy hetet töltött itt, amíg kinyomtatta értekezését.[2]

A 17–18. században 37 magyar diák fordult meg az egyetemen. A város lakással és koszttal látott el két magyar diákot.[3]

1811. októberében az egyetemet Napóleon császári rendelettel megszüntette. A francia megszállás végeztével 1815. augusztus 2-án megnyílt a Reichs-Athaneum gimnázium, amely azonban nem volt életképes, és 1818. június 13-án bezárták.

Magyar diákjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Les universités en Europe du XIIIe siècle à nos jours: Espaces, modèles et fonctions. Ed. Fréderic Attal, Jean Garrigues, Thierry Kouamé, Jean-Pierre Vittu. Paris: Pubications de Sorbonne. 2005. 132–134. o. ISBN 2-85944-535-8  
  2. Pieter C. van der Kruit: Jacobus Cornelius Kapteyn: Born Investigator of Heavens. (hely nélkül): Springer. ISBN 978-3-319-10876-6  
  3. Pótor Imre: Dr. Tóth Endre az egyházépítő professzor: Különös tekintettel dunántúli szolgálataira. Vásárosnamény: (kiadó nélkül). 1996.   [Teológiai disszertáció]
  4. Gyalui Farkas: Apáczai Cseri János életrajzához és műveinek bibliografiájához. Erdélyi Múzeum, IX. évf. 1. sz. (1892) 54. o.
  5. Borosnyai Nagy Zsigmond. In Pótor Imre: Tanulmányok egyházunk múltjáról. Vásárosnamény: (kiadó nélkül). 2002.  
  6. Herepei János: Adalékok Erdély régi történetéhez: Kolozsvári Igaz Kálmán, ref. kollégiumi tanár (1620–1667). Erdélyi Irodalmi Szemle, 3. sz. (1925)
  7. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  8. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
  9. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
  10. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
  11. Bokor József (szerk.). Szathmári Pap, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  12. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  13. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Harderwijk című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés