Hatvani Dániel (Tiszaderzs, 1937. január 30.Kecskemét, 2006. október 13.) magyar író, költő, újságíró, szerkesztő.

Hatvani Dániel
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született 1937. január 30.[1]
Tiszaderzs[1]
Elhunyt 2006. október 13. (69 évesen)
Kecskemét
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek
SzüleiHatvani Dániel
Oláh Sára
Foglalkozása
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajok versek, tanulmányok, riportok, elbeszélések
Első műve Üvegcserepek (versek, 1965)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hatvani Dániel témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Hatvani Dániel 1937. január 30-án született Tiszaderzsen[2] Hatvani Dániel és Oláh Sára gyermekeként.[3]

1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát.[3]

1960 novemberétől 1961 augusztusáig ügyintéző a kecskeméti SZTK-ban.[2] 1961 szeptembere és 1973 októbere között a kecskeméti Petőfi Népe című napilap munkatársa, 1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője volt.[2]

Ezt követően 1991-ig a békéscsabai Új Auróra főszerkesztője,[4] de vezetése alatt a folyóirat ezen a néven már csak egy évfolyamot ért meg, a rendszerváltást követően Napóra néven próbáltak érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak.[5]

1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa volt. 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.

1955-től jelentek meg versei.

Első házasságából egy fia, második házasságából két leánya született.[6]

2006. október 13-án hunyt el Kecskeméten.[2]

KöltészeteSzerkesztés

Költészetének élményalapja a tanyai parasztvilág és a paraszti léttel való szembekerülés. Ábrázoló-leíró verseiben egyre több a gondolati elem. Szociográfusi tevékenysége is jelentős.

DíjaiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

  • 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el a Széchenyi sétány 6. alatti könyvtár bejárata melletti homlokzaton[9]
  • 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el[6]
  • Tiszaderzs önkormányzata születésének 80. évfordulója alkalmából posztumusz díszpolgárrá avatta[6]

MűveiSzerkesztés

  • Üvegcserepek (versek, 1965)
  • Füst száll fölfelé (szociográfiai tanulmányok, riportok, 1977)
  • Koronaakác (versek, 1975)
  • Totemarc (versek, 1979)
  • Életutak a homokhátságon. Hatvani Dániel riportjai; előszó írta Soós Gábor; Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége; Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, Kiskunfélegyháza, 1984
  • Homokfolyam (elbeszélés, 1984)
  • Kalózlobogó (versek, 1985)
  • Vízalatti harangok (szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek, 1989)
  • Erre csörög a dió (kisregény, 1989)
  • Tehéncsöcs (erotikus regény, 1990)
  • Elnapolt újjászületés (versek, 1996)
  • Tilalomfák árnyékában (emlékezés, 1997)
  • Végkielégítés (elbeszélés, 1997)
  • Két őrület (gyűjteményes és új versek, 2000)
  • A földvár népe (szociográfiai esszéregény, 2001)
  • Egy bennszülött vallomásai; Felsőmagyarország, Miskolc, 2006

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b https://mek.oszk.hu/00000/00019/html/h/i005139.htm
  2. a b c d Bácstudástár
  3. a b Tiszaderzs honlapja
  4. Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2001., 40-41. p.
  5. Békés megyei online helyismereti enciklopédia
  6. a b c Könyvtáravató. Hatvani Dániel Közösségi Ház és Könyvtár, 2017. január 29. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  7. Széphalom Könyvműhely
  8. Népszabadság, 1997. március
  9. Hatvani Dániel emlékére állítandó emléktábla

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés