Havas Adolf (irodalomtörténész)

(1859–1904) irodalomtörténész, tanár

Havas Adolf, születési és 1902-ig használt nevén Hahn Adolf[3] (Hódmezővásárhely, 1859. november 28.[4]Nagytétény, 1904. január 16.)[5] magyar irodalomtörténész, tanár.

Havas Adolf
SzületettHahn Adolf
1859. november 28.[1]
Hódmezővásárhely
Elhunyt1904. január 16. (44 évesen)[2]
Nagytétény
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozása
  • tanár
  • irodalomtörténész
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Hahn Sámuel és Steiner Eleonóra fia. Középiskoláit szülővárosában és Szegeden végezte. A Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán modern nyelveket és irodalmat tanult. 1879 és 1892 között Budapesten, majd 1882–1883-ban Szegeden tanított. 1883-ban magyar és francia nyelvből tanári vizsgát tett. 1884-ben a párizsi Collège de France és a Sorbonne egyetemeken irodalmi és nyelvészeti előadásokat hallgatott, majd hazafelé beutazta Németországot. 1884 októberétől Aradon, 1888-tól Székelyudvarhelyen, 1889-ben Székesfehérváron volt tanár. 1891-től néhány évig a székesfehérvári izraelita hitközség iskolaszékének elnöke, és a XI. izraelita községkerület jegyzője volt. Választmányi tag volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatban. 1897-ben felvették a Comenius szabadkőműves páholyba.[6] 1902-ben elméje elborult.

Petőfi Sándor verseinek kritikai kiadását ő rendezte elsőként sajtó alá (Petőfi Sándor összes művei, Athenaeum, 1892–1896).

Jegyzetek szerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. Havas Adolf, Hahn, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06075.htm
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 21387/1902. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 520. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 13. oldal 39. sor
  4. Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 44/1859. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  5. Gyászjelentése (1904). (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  6. Palatinus 1939-II listájában születési nevén - Hahn Adolf - szerepel.

Források szerkesztés