Havasi nyúlhere

A havasi nyúlhere (Anthyllis vulneraria subsp. alpestris) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae vagy Leguminosae) családjába tartozó nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) egyik alfaja.

Havasi nyúlhere
Az Alpokban virágzó példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae) Nemzetség- csoport: Loteae Nemzetség: Anthyllis Faj: Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria)
Tudományos név
Anthyllis vulneraria subsp. alpestris (Hegetschw.) Asch. & Graebn.
Szinonimák
Anthyllis alpestris Rchb. Anthyllis alpicola Brugger Anthyllis valesiaca Beck
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Havasi nyúlhere témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi nyúlhere témájú kategóriát.

Elterjedése

A havasi nyúlhere elterjedési területe a Kantábriai-hegység, az Alpok, a Jura-hegység, a Kárpátok és a Balkán, Montenegróig.

Megjelenése

A havasi nyúlhere 5-20 centiméter magas, erőteljes karógyökerű, évelő növény. Egyszerű, rásimuló szőrű szárai heverők vagy ívben felemelkedők. Tőlevelei lándzsás-elliptikusak, nyelesek, többnyire tagolatlanok, kopaszok. A szárlevelek páratlanul szárnyaltak, főleg a szár alsó felén találhatók, gyakran hiányoznak. A csúcsi levélke az oldalsóknál többnyire sokkal nagyobb és hosszabb. A fejecskevirágzat alatti murvalevelek közepükön túl ujjasan osztottak, többnyire rövidebbek, mint az elvirágzás után felfújt, hártyás, bozontos fehér szőrű, 12-19 milliméter hosszú csésze; az utóbbi csúcsa vöröses. A párta aranysárga, világossárga vagy fehéres, 15-20 milliméter hosszú, a csónak csúcsa egyszínű. A hüvely a csészében maradó, csupán egyetlen, 4-6 milliméter hosszú magot tartalmaz.

Életmódja

A havasi nyúlhere a hegyvidéki-alhavasi és havasi övben 1000-2900 méter magasságban fordul elő, köves, többnyire mészben gazdag talajokon. Gyakran látható közepesen száraz vagy üde hegyi rétek sás- és gyeptársulásaiban, továbbá törmeléklejtőkön és sziklákon.

Felhasználhatósága

A havasi nyúlhere a legfontosabb nyerstalajmegkötő növények közé tartozik, melyeket előörsként sokszor telepítenek lavinák vagy földcsuszamlások által feltépett felületekre, emellett jó takarmánynövény. A nyúlszapuka síkvidéki alfaja, az Anthyllis vulneraria subsp. vulneraria szintén jó takarmánynövény.

A havasi nyúlhere mint gyógynövény is kedvelt, elsősorban sebek gyógyítására használják. Szaponint, cser- és festékanyagot tartalmazó virágait kifőzik, a friss főzet sebek és nehezen gyógyuló fekélyek kitisztítására szolgál embereknél és háziállatoknál egyaránt. Teaként fogyasztva enyhe hashajtó, vértisztító és gyomorerősítő hatású.

Szaporodása

A havasi nyúlhere virágzási ideje július–augusztus között van.

A növény nektár nélküli virágaiban a csónak és az evezők redősen annyira egybekapcsolódnak, hogy a virágra ereszkedő rovar súlyával az egészet lenyomja. Ekkor a ragacsos virágport hordozó porzók és a hosszú bibeszálak kiemelkednek a virágból, s a megporzást végző poszméhekkel és lepkékkel érintkezésbe kerülnek.

Képek

• 
  virágai közelről

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/ild-9137